HomeHome    CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Belépés
Chicagoba!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multikapcsoló
új arcokkal...





Szavak
tôled, tôlem.
Nem a neved számít,
csak az, hogy itt vagy...
Összesen 0 felhasználó van jelen :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 0 vendég :: 1 Bot

Nincs


A legtöbb felhasználó (41 fő) Szomb. Jún. 02, 2018 7:34 pm-kor volt itt.
Válaszd meg a nézôpontodat,
és megváltozik a valóság.
Béke?
írta: Christopher Nam
Yesterday at 11:02 am

Josh & Nora - shooting
írta: Joshua Thatcher
Yesterday at 7:47 am

Activity Check 2018.12.16.-2018.12.24.
írta: Christopher Nam
Hétf. Dec. 17, 2018 6:59 pm

JT
írta: Joshua Thatcher
Hétf. Dec. 17, 2018 4:56 pm

I need to hold your hand…always.| Brad&Lippa
írta: Philippa Lockheart
Hétf. Dec. 17, 2018 10:00 am

Partnerkeresô
írta: Elena P. Campos
Vas. Dec. 16, 2018 7:27 pm

Elena Patricia Campos
írta: Kendra Gray
Vas. Dec. 16, 2018 6:59 pm

Hírek
írta: Kendra Gray
Vas. Dec. 16, 2018 6:20 pm

Ismét veled
írta: Aiden Lee
Vas. Dec. 16, 2018 2:32 pm

Josh & Domi ~ part I.
írta: Dominique Storm
Vas. Dec. 16, 2018 12:39 pm

Alexia G. Serpen
írta: Alexia G. Serpen
Vas. Dec. 16, 2018 12:29 pm

Dominique Storm
írta: Joshua Thatcher
Pént. Dec. 14, 2018 10:20 pm

Édes találkozó
írta: Sophie Nam
Pént. Dec. 14, 2018 9:13 pm

Lippa & Josh
írta: Joshua Thatcher
Pént. Dec. 14, 2018 1:25 pm

Trystan & Rhysand
írta: Trystan E. Vaugh
Csüt. Dec. 13, 2018 10:21 pm


Share | 
 

 Estella & Jeremy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Estella & Jeremy    Szomb. Dec. 08, 2018 8:34 pm
Egyszerre gyűlöltem és utáltam az új helyzetet. Gyűlöltem, mert összezavart. Csöppet se segített a helyzetemen az, hogy még hosszú hetek várnak ránk; mintha minden egyes nappal egyre közelebb kerülnék ahhoz, hogy letérjek a helyes útról. Annak ellenére is, hogy olykor még mindig kirázott a hideg, amikor eszembe jutott a történtek. Mi van akkor, ha tudja? Ha ez csak egy teszt és arra vár, hogy majd engem áldozzon fel a rabláskor? Sietve űztem el minden ilyen gondolatot, hiszen jelét nem adtam annak, hogy zsaru lennék. Sőt, néha már én is kételkedtem abban, hogy valóban még mindig annak számítok-e, annyiszor éltem már a mocsokban és bűnözők között. És akkor még itt volt ez a hely is. Egy volt a sok porfészek közül, ahova a sok nyakkendőt levető járt, mert szerintük a munka után jár egy kis lazulás. Szerintem némelyiknek már gondjai is voltak az alkohollal, de ez nem az én dolgom volt. Az enyém az volt, hogy nyitva tartsam a fülemet és meghalljam a szükséges információkat. Az ottromba és disznóvicceket meg messzire elkerüljem, mielőtt netán megismertetném némelyikkel azt, hogy mennyire is remek érzés lefejelni a pultot.
Legtöbbször enyém volt az estiműszak, hiszen ki akarna csúcsidőben dolgozni? Kevesen repesnének ezért állandóan, de muszáj volt a strapát bírnom. Meg kellett nyernem őket, utána meg szóra bírni egy-egy ital mellett. Még mindig messze nem volt meg minden szükséges információ, biztos voltam abban, hogy még sok mindent képesek lennének eldalolni, de valahogy mindig valaki megmentette őket attól, hogy totálisan elázzanak, nem úgy, mint azt a sügért, aki még mindig itt mereszti a seggét.
- Attól még, hogy bűvöli az italt nem lesz több belőle, se nem fogja megoldani a gondjait. Igya meg, aztán emelje fel a seggét, majd tipegjen el a lakkcipőjén. – villantottam rá egy fáradt és nyúzott mosolyt, ha egyáltalán végre felemelte a fejét. Már mindenkit kitereltek a bárból, egyedül ő maradt még mindig idebent. Utáltam azt, amikor valaki nem ismeri a zárórát, pedig jócskán elmúlt már éjfél és a hajnalban tapostunk. Nekem is szükségem van alvásra és akad más olyan hely, amiben a nap 24 órájában bűvölheti a poharakat.
- Fülén ül vagy tapsra vár? Netán esetleg egy erős férfira, hogy megmutassa az ajtót? – lehettem volna kedvesebb is, de nem volt kedvem és mondhatni részben már egyébként is kedves voltam vele. 15 perce lejárt volna a műszakom, de eddig még nem tettem szóvá. Örüljön annak, hogy nem borítom rá az italát és nem tessékeltem még ki. Ha már kifizette, akkor lehetőséget kap arra, hogy megigya és a saját lábán távozzon.

(Lesz majd még jobb is.  huge )
Police

avatar
❖ age :
28
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Estella & Jeremy    Vas. Dec. 09, 2018 6:41 pm
Amikor azt hinnéd, hogy minden rendben van, az életed azon a pályán halad amin kell egészen biztos lehetsz abban, hogy előbb vagy utóbb jön egy szakadék, amit nem tudsz kikerülni bármennyire is szeretnéd. Én ma érkeztem el a szakadék széléhez és amilyen szerencsés vagyok pofával bele is estem. Nem volt sehol sem biztonsági háló vagy ejtőernyő, csak zuhantam lefelé megállíthatatlanul.
Ezt az egészet megosztom azokkal, akik az este folyamán leülnek mellém és valamilyen csoda folytán beszélgetésbe kezdenek velem. Általában nők azok, akik jönnek és megpróbálják magukat meghívatni egy italra, és egy átlagos este folyamán biztosan vevő ennék a gyengébbik nem társaságára (attól függetlenül, hogy ketten is szívesen látnak otthon az ágyukban) ma valahogy egyáltalán nem érdekelnek.
Egy mély dekoltázs és kerek csípő sem indítja be a fantáziámat, inkább csak még inkább magamba süllyedek a látványukra, ezért inkább csak az italommal foglalkozom. Whiskyt iszok, a drágább fajtát, amitől általában pár pohár után már érzem a hatását, de most semmi. Ugyan olyan éber vagyok, mint amikor bejöttem ide pár órával korábban. Csak a pénztárcám lett egy kicsit vékonyabb, az agyam ugyan úgy pörög, mint a nap korábbi részében.
Szemezek a poharammal, hátha a szép borostyán színű ital megadja a fejemben kavargó számtalan kérdésre a választ, de csöndben marad, nem kapok egy választ sem, csak még több keletkezik a fejemben.
Haza kellene mennem és ezt a pultos lány is megerősíti, mivel valami olyasmit magyaráz, hogy zárni szeretne, de én még nem szeretnék haza menni, inkább szeretnék még egy kör piát, hátha az végre csodát tesz és hajlandó válaszolni nekem, ha már az elődeivel egy cseppet sem volt szerencsém.
Fenyegetése hallatán felemelem a tekintetem a pohárról, és tekintetem az övét keresi, majd szépen lesiklik a testére, már amennyi kilátszódik a pult mögül. Amit látok tetszik, és ez most fordul elő velem először az este folyamán.
- Nincsen kedvem még haza menni. Helyette meghívnám még Önt egy italra, ha van hozzá kedve. Bármire, amihez kedve van. - a pénz nem akadály, bár nem olyannak tűnik, aki hanyatt esne ha megmutatnám neki a havi bankszámla kivonatomat.
- Az ital nem segít, olyan, mintha egész este vizet ittam volna. Inkább a tanácsát kérném. Azt mondják a csaposok olyanok mint a jó terapeuták. Ha segít nekem elmegyek, ígérem. – Nézek rá szépen hátha megesik rajtam a szíve, bár ezt erősen kétlem az előbbi szövege alapján. Inkább tűnik olyannak aki ha az szükséges akkor seggbe rúg, nem pedig pátyolgatni kezd, és azt hiszem ma este pont erre van szükségem.
- De ha nagyon ajtókat szeretne mutogatni az Önét szívesen megnézném. - Azt hiszem nem vagyok normális amiért kikezdek vele, de ki tudja, lehet erre van szükségem. Egy felvágott nyelvű gyönyörű nőre, hogy elterelje a figyelmemet.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Estella & Jeremy    Vas. Dec. 09, 2018 7:49 pm
Miért is hittem azt, hogy itt akad netán egy normális alak magam sem tudom. A kollégáimat se mondanám annak, főleg a férfiakat nem, de azok az őrsön se voltak éppen azok. Sőt, pont ellenkezőleg gondoltam, ha már besúgónak tartanak most is, akkor miért ne tehetnék eleget a pletykáknak? Miért ne választhatnám azt az oldalt, amitől megannyian rettegnek és azt mondják, hogy a sátántól eredendő. Mert az nem, hogy mások megbélyegezik egymást anélkül, hogy igazán ismernének valakit. Csak azért mert valamit hallott valakitől róla, vagy csak mert nem tetszik a haja színe, a szeme és társai? Ez a hely meg remekül megmutatta azt, hogy mennyire sekélyesek az emberek. Itt se volt ez másképpen, mint a szürke hétköznapokban. Amennyi megjegyzést hallok itt, ahogyan a két nem beszél egymásról. Kész csoda, hogy még mindig tudnak újat mondani és nem hallottam mindent már az első napomon. Mintha abba bele se gondolnának, hogy talán okkal viselkedett úgy az az illető a másikkal, így a történet valahol sántít. Mindegy is, most az a lényeg, hogy ezt a díszhúszárt innen kipenderítsem és végre ledőlhessek az ágyamba, mielőtt csörögne az idegesítő ébresztő, mert jelenésem van valamelyik főnökömnél.
- Komolyan azt hiszi, hogy mindenki azt lesi, hogy miként is ihatna magával? Sajnálom, de nem vagyok egy azon cicababák közül, akiket korábban elhajtott. Talán nem kellett volna nemet mondania nekik és máris máshol meresztené a seggét, nem itt. Komolyan, mintha éppen ki akarna költeni egy tojást. – forgatom meg a szemeimet, miközben az utolsó poharat is a helyére rakom, majd jönnek az italok is. Különben túlzottan is nagy lenne a káosz és a munka se menne holnap olyan pörgösen, mint ma. Ezért fontos, hogy minden mindig a helyén legyen.
Elnevetem magam és úgy nézek rá, mint aki megakarja állapítani, hogy nem-e most szabadult a másik a diliházból.
- Tudja, ha mások nyamvadt problémája érdekelne, akkor most egy kényelmes bőrfotelben üldögélnék és azon törném a fejem miként is aludjak el, miközben mesél. Nem vagyok szeretetszolgálat, hogy meghallgassam Önt. Emelje fel végre csak a seggét és vigye a megtört kiskutya tekintetét oda, ahol kíváncsiak rá. – morogtam az orrom alatt, miközben az egyik kancsót vettem a kezemben, amiben már egészen elolvadtak a jégdarabok. Ha kellett, akkor farkasszemet is néztem vele, hátha attól megretten. Jó vicc.  
Hitetlenkedve nevettem el magam, mert van mersze, az tény és balszerencsére ez egészen tetszett. Pultra könyököltem és úgy fürkésztem a pasast.
- Tényleg azt hiszi, hogy mindenkinek elegendő egy öltöny, megtört kiskutya tekintet és máris befogadnák magát? Van egy rossz hírem, hogy rossz ajtón kopogtat. – nem kell még több bonyodalom. Nem tagadom, szerettem élvezni az életet, de azért én se vittem akárkit haza és az is ritka volt, hogy egy-egy éjszakai parti után essek valakivel haza. Nem most akarnék ebből bármiféle rendszert csinálni. Van elég gond az életemben alapból is. Amint felegyenesedtem a pultról, azzal a lendülettel „véletlen” meglöktem a kancsót, így a víz először a pultra, majd az ölébe folyt, ha nem mozdult idejében.
- Oupsz, igazán röstellem. Véletlen volt, kér esetleg még valamit? -  ha viszont az arcomra nézett, akkor láthatta, hogy nem volt ez annyira véletlen. Hiába csendült a hangom ártatlanul. – Mind tudjuk, hogy mit mondanak a hideg víz hatásáról… -  megrebegtettem a pilláimat ártatlanul, majd mit sem törődve vele elmentem rongyért, hogy a pultról legalább feltakarítsam kiömlött vizet. Azt meg csak remélni mertem, hogy végre megissza az italát és elmegy, mert elvettem a kedvét mindentől. Majd babusgatja valami műtestű liba.
Police

avatar
❖ age :
28
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Estella & Jeremy    
Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Chicago Guilty frpg :: Chicago :: Belváros-
^
ˇ