HomeHome    CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Belépés
Chicagoba!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multikapcsoló
új arcokkal...





Szavak
tôled, tôlem.
Nem a neved számít,
csak az, hogy itt vagy...
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 5 vendég

Justin Jensen, Leslie J. Brown, Natalie York, Philippa Lockheart, Robin Nova Miller


A legtöbb felhasználó (41 fő) Szomb. Jún. 02, 2018 6:34 pm-kor volt itt.
Válaszd meg a nézôpontodat,
és megváltozik a valóság.
Avatar- és névfoglaló
írta: Philippa Lockheart
Today at 2:14 pm

Kórház szag
írta: Ezra O'Neal
Today at 10:44 am

Estella Aliende
írta: Jonah Serpen
Yesterday at 6:33 pm

Ismét veled
írta: Aiden Lee
Yesterday at 10:13 am

Jayden & Caius
írta: Caius Aim
Szer. Nov. 14, 2018 6:46 pm

Trystan & Rhysand
írta: Trystan E. Vaugh
Szer. Nov. 14, 2018 5:17 pm

Dr. Őrült Főorvos
írta: Aston Miles
Hétf. Nov. 12, 2018 3:36 pm

Aston & Hell ~ I'm just curius
írta: Aston Miles
Vas. Nov. 11, 2018 11:53 am

Partnerkeresô
írta: Heloise D. Nolan
Szomb. Nov. 10, 2018 4:05 am

Justin & Sky| fckin' Perfect
írta: Justin Jensen
Csüt. Nov. 08, 2018 11:55 pm

Robin Nova Miller
írta: Leslie J. Brown
Kedd Nov. 06, 2018 7:44 pm

Caius és Aya elsőfelvonás
írta: Caius Aim
Hétf. Nov. 05, 2018 6:39 pm

Bradley Crimson
írta: Philippa Lockheart
Hétf. Nov. 05, 2018 4:52 pm

Édes találkozó
írta: Sophie Nam
Hétf. Nov. 05, 2018 1:39 pm

Zaphyra & Dav
írta: David Osborn
Vas. Nov. 04, 2018 11:20 am


Share | 
 

 Vincent Colbert

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Vincent Colbert   Szomb. Szept. 15, 2018 8:37 am
Vincent Colbert

For the first time you can open your eyes
And see the world without your sorrow


Születési Hely, idő:
1987. szeptember 8., New York

Csoport:
police

Szexualitás:
hetero

Családi állapot:
egyedülálló

Foglalkozás:
nyomozó

PlayBy:
Colin O'Donoghue

A családom...
Beszélgessünk. Lényegében bármiről ezt a témát leszámítva. Nincs ínyemre a múltam ezen részéről eszmecserét folytatni. Még csak nem is arról van szó, hogy rosszul érint visszaemlékezni azokra a borzalmas évekre, amikor apám a törékeny kis csontjaimat épphogy nem törte el némely erőteljesebb ütésével vagy rúgásával, de még csak nem is az zavar, hogy szóba hozzam, anyám sosem hitt nekem, holott egy gyermek, sőt az ő gyereke kétségbeesett segélykérése hangzott fel viszonylag sűrűn, aztán pedig egyre ritkábban, amikor rájöttem, felesleges erőlködnöm. Nem, a probléma ennél mélyebben gyökerezik. Na meg minek mondjam ezt el bárkinek is? Hogy sajnáljanak? Köszönöm, de nem kérek belőle. Ennek már lassan két évtizede, szóval miért bolygassam a múltat? Az kinek tenne jót? A szüleim egyébként is felszívódtak még gyerekkoromban. A dulakodás nyomai viszont beleégtek a fejembe, és hiába bántak velem úgy, mint egy vadidegen söpredékkel, igenis emiatt lettem nyomozó. Rá akarok jönni, mi történt velük. Nem áltatom magam - sosem tettem -, több mint 90% az esélye annak, hogy már nem is élnek, de akkor is tudnom kell, mi lett velük. Így talán nem csupán eltemetem jó mélyre magamban a múltam sanyarú nyomait, hanem végleg le is tudom zárni.

Múltam...
- Vinc, már megint hogy nézel ki? Ugye nem ittál tegnap? - Halvány mosolyra húzom a számat, ahogy a kolléganőm kérdőre von. Julie hajlamos is erre, és ő az egyetlen, akinek el is nézem. Már több mint 5 éve ő a társam a rendőrségnél, és bár nem vagyok az a lelkizős típus, de vele sok mindent megbeszélek. Noha ő sem tud rólam mindent, viszont őt azért nagy vonalakban beavattam a szüleimmel kapcsolatos dolgokba, és titokban ő is segít nekem a nyomozásban, amiért nem lehetek elég hálás neki. Olyan, mintha a húgom lenne. Érdekes... időről időre bevillan a gyerekkoromból néhány olyan emlék, amiről szintén azt gondoltam, már rég magam mögött hagytam. Ivy. Ő állt a legközelebb ahhoz, hogy a húgomnak nevezzem. Aztán szépen elszúrtam a dolgokat, amikor őt kezdtem el okolni azért, mert az iszákos nyomorék apám a kelleténél többször és durvábban billentett fenéken. És ellöktem magamtól az egyetlen embert, aki valóban szeretett. Idióta kölyök voltam, most mit mondjak? Vajon most mi van vele? Életben van még? Remélem, jó élete van és boldog. Na jó, elég a nosztalgiázásból. Julie-ra emelem a tekintetem.
- Lehet, hogy lecsúszott egy-két pohárkával, de vedd figyelembe, hogy ma be sem kellett volna jönnöm dolgozni, ha Hawkins-ban van annyi kurázsi, hogy nem hagyja magát ledönteni egy kis náthával. Én szégyellem magam helyette. Milyen férfi az ilyen? - Ismerem már Julie-t annyira, hogy tudjam, mindjárt elszakad nála az a bizonyos cérna. Főleg, mert pár hónapja ő és Hawkins hogy úgy mondjam, elmélyítették a kollégák közti viszonyukat. Máris vörös a képe, én meg vigyorgok tovább.
- Csak hogy tudd, 40 fokos láza van szegénynek, és különben is... ugye emlékszel még, mi volt veled, amikor abban a sztriptízbárban megfogtad a...
- Oké, visszavonom, inkább térjünk rá a munkára. - Ilyenkor mondjuk sajnálom, hogy annyi mindent megosztok Julie-val, mert amikor szükséges, fel tudja használni ellenem az információkat. Na igen, a tudás hatalom, nem véletlenül szokták mondani. A kolléganőm leül mellém az asztalhoz, és fogalmam sincs, mennyi idő telik el, mielőtt úgy döntünk, magunkba döntünk egy ébren tartó kávét, ugyanis az aktuális ügyünk régóta az első olyan eset, ami igazán leköti a figyelmem. Természetesen mindegyiket becsülettel szoktam megoldani, azonban olykor a fejembe szokott férkőzni a múltam egy darabkája, illetve a szüleim eltűnésének gondolata. Ám ezúttal valóban órák telnek el anélkül, hogy eszembe jutna a saját problémám. Egy holttest, egy fekete Jeep, és ez az ismerősnek tűnő, titokzatos nő, aki nem megy ki a fejemből. Honnan ismerem? Vagy csak kezdek beleőrülni ebbe az ügybe? Szabadságot kéne kivennem. Aha, még mit nem! Képtelen lennék átadni másnak az esetet. Ahhoz túl érdekes. A végére kell járnom.


Police

avatar
❖ age :
31
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Vincent Colbert   Hétf. Szept. 17, 2018 4:15 pm
Üdv köztünk!

Vincent Colbert
Nos Vinc, eljött a pillanat amikor is elsősorban elnézést kérek amiért megvárattalak, másfelől megköszönöm, hogy elfogadhatlak. Bár keveset játszottunk, sőt, egy-két reagban kiürült a közös kis élményünk, de ezúttal más lesz. Remélem.

A karakter tökéletesen vissza adja azt a figurát, aminek elképzeltem a hirdetésben. Igazán tetszett,s bár változtak a terveink, sok kalandban lesz részünk közösen. Kezdve az érdekes első játékkal, amikor is először találkoznak gyerekkoruk óta. Szóval nem nyúzlak tovább, nem vagyok amúgy sem az elfogadók mestere. Röviden és tömören nagyon örülök neked és várva várom a közös játékot.  juj Így nincs más hátra mint a foglaló és a várva várt játék!  nyálzás


Vendég
Vendég


Vissza az elejére Go down
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Chicago Guilty frpg :: Create yourself :: Accepted! :: Police-
^
ˇ