HomeHome    CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Belépés
Chicagoba!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multikapcsoló
új arcokkal...





Szavak
tôled, tôlem.
Nem a neved számít,
csak az, hogy itt vagy...
Jelenleg 10 felhasználó van itt :: 6 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

Hella R. Moreau, Kendra Gray, Kieron Dante, Leslie J. Brown, Natalie York, Rokuro Sento


A legtöbb felhasználó (41 fő) Szomb. Jún. 02, 2018 7:34 pm-kor volt itt.
Válaszd meg a nézôpontodat,
és megváltozik a valóság.
Avatarfoglaló
írta: Rokuro Sento
Today at 5:52 pm

Kapcsolatkeresô
írta: Diana Woods
Today at 2:29 pm

Bestie time - Lippa&Lemon
írta: Philippa Lockheart
Today at 11:56 am

drunk visit ~ Keezy & Garreth
írta: Garreth Davidson
Today at 10:30 am

Rokuro Sento
írta: Kendra Gray
Today at 9:13 am

Derek & Diana - Please, help
írta: Diana Woods
Yesterday at 5:22 pm

Kórház szag
írta: Aston Miles
Yesterday at 1:34 pm

Bradley Crimson
írta: Leslie J. Brown
Yesterday at 8:13 am

Édes találkozó
írta: Aiden Lee
Pént. Okt. 19, 2018 8:55 pm

Cara R. Garrett
írta: Leslie J. Brown
Pént. Okt. 19, 2018 6:02 pm

Ismét veled
írta: Aiden Lee
Pént. Okt. 19, 2018 5:42 pm

Négyes randi apával és anyával - Jen / Hugo
írta: Leslie J. Brown
Pént. Okt. 19, 2018 4:04 pm

Hiányzásnapló
írta: Hugo Windsor
Pént. Okt. 19, 2018 2:57 pm

Come on skinny love just last the year...
írta: Zaphyra L. Crimson
Pént. Okt. 19, 2018 9:13 am

Clarissa ...
írta: Caius Aim
Csüt. Okt. 18, 2018 11:25 pm


Share | 
 

 Finish me!

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Kedd Szept. 18, 2018 9:41 pm
Shantelle & Demetri

   

16 - 18+

Olyan kis édes. Mindig meglep azzal, hogy még mindig azt hiszi, hogy nekem is ő diktál. Pedig kurvára nem, főleg nem az én terepemen. Amint azt mondja, hogy maradjak, lökök magamon, ám mozdulatai csak arra késztetnek, hogy mégse tegyek felé lépést. Ajkaim résnyire elválnak egymástól, még bajszom alatt elmormolok egy bassza meget és egy faszomat, ahogy nézem, hogy szépen lassan lehullnak róla a zavaró ruhadarabok. Na és az a hajlás! Ez az átkozott nő, kibaszottul a vesztemet akarja.
Nyelek egy nagyot, majd alsó ajkamat nyelvemmel benedvesítem. Ott áll velem szemben. Egész testét nem takarja más csak a falatnyi kis fehérneműi és a tetoválások, melyeket készítettem. Mindre emlékszem, az összest jól belevéstem. Szemem megállapodik a félig befejezetlen művön, melyen ma munkálkodtam. Melyet nem szabadott volna így félbe hagyni, de a szöszi úgy felhúzta az agyamat, hogy kénytelen voltam odakoncentrálni.
– Magamtól nem fogok levetkőzni ebben biztos lehetsz – ocsúdok fel végül a mámorból, mikor felfogom, hogy mit akar. Én vetkőzzek, mint egy kis ribanc, aki azt akarja hogy a vele szemben álló felfalja a szemeivel. Már így is süt a tekintetéből, hogy teljesen odáig van, akkor mi a szarnak játszanám neki magamat? És még feltételeket szab, diktálni akarja nekem, hogy mit csináljak azért, amit ígyis úgyis megszerzek. Kapja be.
– Édesem – lépek felé egyet, ha hátrál az sem tántorít vissza, mert eljátszom ezt addig, míg ténylegesen oda nem érek elé. Megfeszült izmokkal pillantok le rá. – Nem a tárgyaló teremben vagy – közlöm vele a nyilvánvalót. Már többször esett abba a hibába, hogy azt hitte irányíthat, feltételeket szabhat. Nekem?! Kezemmel az arcát érintem, finoman cirógatom, ami még talán össze is zavarhatja, mert kinézetemmel ez a gyengéd érintés aligha összeegyeztethető.
Ha még nem jutottunk volna el az ajtóig/falig, aminek neki ütközne a háta, hát arra késztetem, hogy csattanásig hátráljon. Gyengéd cirógatásomat, pedig felváltja egy birtokló mozdulat, eddig arcát simogató kezem a tarkójára csúszik, s fejét közelebb vonva magamhoz kényszerítem ki belőle, hogy ajkai az enyémhez érjenek. Nyelvemmel durván török utat az övéhez, s ölemet is előrébb tolom, hogy biztosítsam arról, a kit vetkőzése fenntartotta az érdeklődésemet. Ó, de még mennyire..
Kezemmel eresztem tarkóját, remélve, hogy a csókunkból nem tántorodik el. Testsúlyommal szinte odapasszírozom a háta mögött lévő felületnek, annyira tódulok előre. Egyik kezét arra kényszerítem, hogy nadrágomon keresztül markoljon, a másiknak szabad utat hagyok. Sőt, ha vetkőztetni szeretne, hát készségesen segítek neki, a legminimálisabb erőkifejtéssel..
Hosszú percek múltán eresztem csak ajkait, hogy nyakát csókoljam, míg egyik jobb kezemmel a mellét kezdjem el masszírozni, a ballal pedig lassú táncot járjak szabad felsőtestén, egészen a finom csipke széléig. Komótosan húzom rajta végig az ujjaimat, s az anyagon keresztül simítok rá ölére, hogy megörüljek attól a nedvességtől, mely ott fogad. – Shantelle, annyira nedves vagy, mintha a Niagara működne a lábaid között – csodálattal hangomban búgom fülébe a szavakat. Észveszejtő az érzés, mely immár a bugyiba bejutva fogadja ujjaimat. Mellének masszázsát nem hagyom abba, sőt, nyelvemmel ismét bejutva a melltartó alá, finoman szívogatni kezdem hol az egyik, hol a másik bimbóját, míg azok peckesen nem kezdenek állni.

   

Underworld

avatar
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Kedd Szept. 18, 2018 11:52 pm
+16-18

Olyan egyszerű lett volna csak odasétálni hozzá, ahogy kéri. Miért akarom én görcsösen más szinteken játszani ezt az egészet? Miért hajszolom az elismerő pillantásait, miért akarom, hogy úgy nézzen rám, hogy mindketten elnémuljunk? Nem tudom. Bár tudnám, most egyetlen gondolat visszhangzik csupán: nézzen, akarjon, vágyjon és ha lehet, még jobban. Feszegetek egy határt, de nem tudom melyikünkét. Mikor megfordulok nem félsz van bennem. Nem, mert már kívánt ruhában, látott többféle öltözetben és ugyanaz a fény csillant a szemében. Mégis elbátortalanodom valahol, kell és akarom a visszajelzését. Muszáj Dem, kérlek...
És meg is kapom, amikor nyel, ahogy végigjár rajtam a tekintete, megnyugszom, megkapom az eufóriát, az örömét az egésznek, elmúlik a kétkedés, elmúlnak a hangok, hogy valami mégsem úgy lesz. És valóban, mert már megint ellenkezik. Hobbiból. Vagy mert ilyen. Talán csak velem, talán mindenkivel. Felvonom a szemöldököm. - Szívesen segítek benne. - járatom végig én is rajta a tekintetem, de a tény ettől még nem változik. Látni akarom. Mindenestől és nem csak érezni. Mert csak, mert már a nadrág is olyan vonalakat sejtet amik a kedvemre vannak. A megszólításon meglepődöm. Ahogy felém indul pedig..késztetne a hátrálásra, de örök küzdő vagyok. Felnézek rá, a cipők nélkül kicsit alacsonyabb vagyok mint az imént. - A megszokás.. - pislogok fel rá nagy szemekkel, zavartan mert az érintés annyira lágy, annyira kedveskedő, hogy kezdem magam hülyének érezni. Rosszat mondtam? Nem kellett volna? Nem így kellett volna? Hátrálunk és hagyom, hogy hátráljunk, hátam a fal hidegének érkezik, ami hirtelen jön és megrándulok. Szisszenve próbálok elemelkedni a faltól, de erővel húz a csókba, nyögöm meglepettségem. Finomodunk, ahogy eltaláljuk egymás ízét, tenyere enged, ajkunk összeforrva marad. Ízlelem és imádom. Minden pillanatát. Szabad tenyerem a pólója alá, derekára csúszik és hiába tol én is húzom, cirógatva a felületet.  Rávezet a farkára, hát markolom is, de nincs nekem érkezésem a nadrágjára. Két kézzel, gyorsabban bontom szét a sliccét és megtolom róla lefelé a nadrágot és a pólót is húzom, gyűröm rajta felfelé. Mennyivel jobb a forró, lüktető testhez simulni...Mély sóhajjal válunk a csókból, végre eltűnik a pólója is a szoba távolában. Néma imádattal fogadom be a látványát amennyire tudom, de a keze nyögésre késztet. Meg sem mozdulok, csak magamévá teszem az érzést amikor végre benyúl a bugyimba. Elakadó lélegzettel köszöntöm ujjait és felnézek rá. - Készen állok rád Dem... - nyögök, mert már lassan komoly kihívás szavakat is formálni. Kisül az agyam, amikor nyelve a melleimet simogatja végig. Nem megy, túl sok, nem bírom. Nyöszörgök ajkai, nyelvjátéka és az ujjai mozgásától, csípőm már ösztönből mozdul. - Asztal... - sóhajtom kétségbeesetten. Itt a vége, az én végem. Az álla alá nyúlva egyenesítem fel, megcsókolom de ujjaim a testén kalandoznak, hát most nem fogok engedélyt kérni. Kiengedem, ajkaimat húzom a nyakára, a kulcscsontjára, nyelvem pedig végig a mellkasán és a hasán, belecsókolva a köldökébe, végül leguggolok és felnézek rá. Letolom a bokszert és engedek a késztetésnek ami már régóta érik, és bekapom a farkát, nem se nem lassan, se nem óckodva veszem a számba és fogadok be belőle annyit amennyit csak tudok. Teljesen. Egészen. Azért, hogy ráleljek egy kínzóan jó tempóra, amit én is élvezek. Mert teszem. Az íze pedig robban bennem. Csak nincs kivetnivalója...Hangos cuppanással engedem ki ajkaim közül, nyelvemmel ingerelve és felnézek rá. Ó, nekem tetszik...
Justice

avatar
❖ age :
29
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Szer. Szept. 19, 2018 9:00 am
Shantelle & Demetri

   

16 - 18+


Készen áll, de még mennyire. Kezeimen érzem, hogy mindjárt elfolyik, annyira csatakos. Eddig is magabiztos és öntelt voltam, de ettől még inkább az leszek. Hiszen egy ilyen nő, egy mások által csak bálványozható szépség, így reagál rám. Melyik férfi farka ne akarna már ettől szétdurranni? Szemöldököm felszökken, mikor az asztalt említi. Mi van? Káromkodna inkább, szidna, tiporna földig, de hogy mikor én éppen a kényeztetésén vagyok neki az asztal kell? Mi a faszom ez? Majdhogynem lelomboz egyetlen szóval, ám szerencséjére a tettei gyorsabbak ennél.
Viszonozom a csókját, ó de még hogy. Közben "véletlenül" egyik ujjam belécsusszan, csak hogy megkóstolhassam, milyen az mikor belülről feszít. S meg kell mondanom, hogy tetszik.. Ha már egyetlen egy ujjamat ilyen szűken öleli körbe, el se merem képzelni, hogy mi lesz majd, ha mással jutok be végre.
Halk sóhajt hallatok, mikor rámarkol férfiasságomra a ruhaneműk alatt és elkezd csókolgatni mindenhol.  Kis masszírozása meg is hozza a hatását, egyre kényelmetlenebbé válik a ruha rajtam. Ha most hagyná abba és próbálna kihátrálni, hát én lennék a vesztes mégiscsak, mert ezek után aligha lennék képes hagyni ezt neki. Mikor végre megszabadít a boxertől, ölem szinte fellélegzik. Duzzadó farkam olyan peckesen mered rá, ahogy az ő bimbói szemeztek velem, nem is olyan régen. Kezemet szépen lentebb csúsztatom és rásimítok a tarkójára, ahogy elmerülök a szájában. Mélyen nyögök fel, ahogy szép lassan elkezd dolgozni a férfiasságomon. Már akkor kőkemény volt, mikor átlépte a pub küszöbét, most pedig szinte vágni is lehetne vele.
Kifejezetten tetszik, ahogy nyelvével ízlelget, és látszólag a legkisebb mértékben sem érzi azt, hogy ezt muszáj neki megtennie. Ha ezt látnám rajta egy pillanatig is, akkor biztos, hogy szólnék neki, még ha kibaszottul nehezemre is esne. Hát nézzenek oda a szájára, dugni való és éppen arra teremtetett, hogy az én farkamat öleljék körbe a dús ajkai. Na de undorról vagy megvetésről szó sincs, ahogy azt látom. Gyakorlottan mozgatja nyelvét, és ajkait férfiasságomon és akörül. Látni rajta, hogy mennyire élvezi! Bassza meg. Mikor megszívja a makkomat, akkor már-már fogcsikorgatva kell visszafognom magamat, hogy ne élvezzek el itt helyben. Állom a pillantását, és egyszerűen megbabonáz. Egész egyszerűen kiszipolyoz ez a nő pedig még csak most kezdtünk bele.. Mi lesz még itt, mi lesz akkor mikor én már nem csak passzív résztvevője leszek ennek a játéknak? A gondolattól is felnyögök, s egy erős lökéssel tolom szájába magamat. Nem csak azzal szipolyoz ki, amit csinál, hanem ahogy csinálja és hogy mindeközben milyen tekintettel figyel engem.
Türelmetlenségem egyre közeledik az elviselhetetlenségig. Nem akarok elmenni, élvezni akarom ameddig csak lehet, ezért egy heves mozdulattal hóna alá kapok és felrántom őt az én szintemre. Lábait arra késztetem, hogy átkulcsolja vele a derekamat, majd a falhoz nyomom, s ölemmel szinte felnyársalom. Zavar-e a falatnyi kis bugyi? Kurvára.
– Az enyém vagy – közlöm határozottan vele. Már letisztáztuk, hogy mára az, de ez a kijelentésem nem csak a mai napra szól.. Tovább akarom élvezni, pedig még meg sem kaptam. Egyik kezemmel a feneke alá markolok, a másikkal pedig letépem róla a bugyit. A fasznak kell a zavaró anyaga, ha sírni támad utána kedve, veszek neki egy boltnyi ilyet. Farkammal ingerelni kezdem a csiklóját, de még nem hatolok be. Ó drágám az a pillanat majd akkor jön el, ha könyörögni fogsz érte, s teszek róla, hogy így legyen.. Le – felcsúsztatom ismét magamon, kínosan ügyelve arra, hogy semmiképpen se csusszanjak bele. Rohadtul akarom ezt a nőt, de leginkább arra vágyom, hogy többször sikítsa a nevemet, mint eddigi életében bárkiét is és csak a legvégén érje az a katarzis, amit a farkammal érhetek el.
A fal lekorlátoz, ezért elindulok vele. Most az egyszer beadom a derekamat neki. Az asztalra fektetem. A melltartóját már az odavezető úton kikapcsolom, s mikor kiscica módjára nyúlik el előttem, eldobom valahova messzire. – Gyönyörű vagy – szemeimet végig futtatom hibátlan testén, kezeimmel mindkét mellét kezelésbe veszem. Ajkaimmal a hasától haladok lefelé, apró csókokkal hintem, kínzó lassúsággal. Szeméremdombján végig húzom a nyelvemet, egészen a csikójáig. Aztán felemelem kobakomat és a szemeit keresem. – Shantelle, azt akarom, hogy engedd el magad teljesen – nem úgy néz ki, mintha feszengene, de azért jobbnak látom, ha dörmögő hangommal fel is szólítom erre. Nem kell, hogy visszafogja magát, hogy véletlenül eszébe jusson nem elmenni. Bassza meg hát az a cél, hogy sikoltva élvezze minden egyes érintésemet, ne fosszon meg ettől, mert akkor kénytelen leszek a durvábbik oldalammal már most megismertetni.
Akármit is válaszol, már nem hallom. Kezeimmel szétfeszítem combjait, hogy még könnyebben férjek közéjük. Belső combjaira adok egy-egy csókot, ujjaimmal rátalálok a csiklójára, melyet lassan kezdek el simogatni, míg végül egyik ujjamat belé nem csúsztatom. Ekkor ajkaimmal is rátalálok, s míg ujjam ki-be járkál benne, nyelvemmel nyalni kezdem. Nem kell sokat várni arra, hogy még egy ujjam csatlakozzon és a lassú, finomkodó mozgásból egyre erőteljesebb legyen. Végül kihúzom mindkét ujjamat, nedvét lenyalogatom, majd nyelvemmel hatolok be legféltettebb rejtekébe, hogy azzal juttassam el a csúcsra.

Feeling Good

   

Underworld

avatar
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Szer. Szept. 19, 2018 12:56 pm
+16-18

Sok nő muszájból szop, mert el akar vele érni valamit, vagy elvárják tőle és nem akar konfliktust, de egyébként nem szereti. Pedig isteni érezni amikor megremeg, amikor hallom az el-elakadó lélegzetet, mikor önkéntelenül, mint most teszi a tarkómra csúszik a keze, mintha támasztana. Elengedi magát és élvezi, nekem ez kell. És erre már kurvára vágytam. És nem sietek, kiélvezem, meg is mondtam, hogy ezt akarom. Őt, a számban. Torokig fogadom, az érzetbe én is belenyögök, kisietek levegőért. Komolyan élvezem és megtartom a kényelmes ritmust, figyelve rá is. Minden rezdülésére. Imádom végignyalni is, újra a számba venni és készségesen engedem, hogy visszanyomuljon. - Mmmm... - pillantok fel rá, valamiért akarom, hogy veszítsen kontrollt és élvezzen el. Kaphat időt, amennyit szeretne. De akarom. Pedig sose vágytam erre idegentől. Meghülyít teljesen.
Olyan hirtelen állít talpra, hogy egy forró mosolyra futja csupán a meglepett sóhaj után. Imádom mikor ilyen. Nem tudom miért izgat, hogy ennyire irányító, de van benne valami lehengerlő. Valami, ami azt súgja, hogy engedjek neki. Nyögve csapódom a falnak, lábaimat dereka köré kulcsolva megkapaszkodom a vállába. Ettől az egy mondattól kevés híján elélvezek, pedig mindig menekültem az ilyesmitől. Engem ne uraljanak, ne irányítsanak, ne akarjanak leigázni. Mégis hinnék neki, a hangsúlyból el tudná velem hitetni, hogy tényleg az övé vagyok. Pedig még meg sem kapott. A bugyim anyaga reccsenéssel adja meg magát. - A tiéd.. - nyögöm amikor farkával végigsimít a csiklómon. Jesszus, persze, hogy az övé. Mindent megígérnék most neki, ha végre megkefélne. Mindent. Izgatóan nyomul nekem farkának keménysége, meg-megrándulok az érzéstől. Isteni, de kevés. Több kell. Többet akarok. Mindent.
Megemel, megfeszítem izmaimat és nyakába csókolok. Fenekem az asztallap hidegéhez simul, pőrén láthat, teljes valómban, vágyva és kívánva őt. Hanyatt fekszem, de megtámaszkodom a könyökömön és úgy nézek végig rajta. Gyönyörűnek nevez, szavai őszintén dobbannak bennem. - Élvezz ki. - megadás? parancs? Lehet bárminek venni. Mára szólt a megbeszélésünk és ma valóban az övé vagyok, leszek. Sóhajtozom ajkai alatt. Tudom mi következik és látni akarom. Látni akarom a lábaim között az arcát. Tekintetünk találkozik, imádom amikor kimondja a nevem. - Úgy lesz. - nyúlok előre, hogy hajába túrhassak. Imádom a színét, a puhaságát. És ő tárja szét a lábaimat, megvonaglok. Félelemmel vegyes érzetem van, nem azért mert azt hiszem bántana, hanem mert az ép eszem el fog köszönni. Elengedem a haját, visszatámaszkodom immár mindkét könyökömre. Ujjai húzzák alhasamban a görcsöt és megérzem magamban. Nyögésem tiszta, imádó és sóhajtva omlik ránk a szoba faláról. Nyelvének érzete szétrobban bennem, megvonaglok az asztalon. - Istenem... - hajtom hátra a fejem, a nevem is el fogom felejteni. Végre érzem őt. Finom, izgató és még, még, még! Csípőm mozdul, segítem az ujját és ujjait, hangosan nyögöm a hirtelen megfeszítő érzést. Mégis jó, nem tudom meddig fogom bírni, de nem tudok nem mozdulni, magamat ingerelni, hol jobban tolom magam a nyelvének, hol hátrébb húzva. Finom remegés szalad végig rajtam, előre nézek és mikor meglátom, hogy lenyalja ujjáról a nedvem, belenyögök a látványba, hanyatt fekszem teljesen és átadom magam a nyelvének, mely édesen simogat, ingerel. Megváltozik a lélegzetvételem, mozogni kezdek újfent. De engedj, nem bírom, nem tudom tartani sem. Ütemes, fokozódó nyögésekkel emelkedik el a hátam az asztaltól, végigvág rajtam az orgazmus ereje, izmaim összeugranak, kiéleződnek az érzékeim. - Dem.. - kiáltom a nevét a szoba csendjébe, míg a gyönyör hulláma átbukik rajtam, magával sodor. Tenyeremmel próbálok kapaszkodni az asztallapba, dobálom a csípőm és földöntúli kielégült kéjenc mosollyal élvezek a fejem búbjától a lábujjaimig, lendületből ülök fel, remegek és nem bírom, érzékeny vagyok. - Ne, kérlek, nem bírom tovább.. - lehelem élvezettől csöpögő hangon, és húzom magamra egy csókra melyben ott az ízem, az ő íze is. Kettőnk közé nyúlok, magamat, a puncimat simítom, hogy nedvem elkenjem a farkán, itt a zöld út, mindkét térdem felhúzom. - Kefélj meg..kérlek, kérlek. - súgom a szájába, nem is kérem. Már követelem, hát megbolondulok.
Justice

avatar
❖ age :
29
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Szer. Szept. 19, 2018 5:16 pm
Shantelle & Demetri

   

16 - 18+


Nyelvemmel köröket írok le rajta, és minden második-harmadik után erőteljesen megszívom az érzékeny pontját. Édes kínzásnak vetem alá, melyet én ugyanúgy élvezek, ahogyan ő. Minden egyes rezdülése egyre jobban feltüzel, izgat és egy eddig mélyen elnyomott oroszlánt ébreszt fel bennem. Pihenőt hagyva a nyelvemnek és számnak hüvelyébe eresztem két ujjamat és kicsit meg is hajlítom azokat, úgy mozgatom benne őket. Néhány pillanat, vagy perc múlva – ismétlem, időérzék nuku – már harmadik ujjamat is belé engedem és úgy folytatom az előbb megkezdett ingerlést. Közben hüvelykujjammal csiklóját simogatom, s érzékelvén, hogy egyre közelebb kerül a csúcshoz nyelvemet vetem be, mert érezni akarok minden belőle áradó ízt. Kezeimet felvezetem a melleire, markolom őket, illetve leszorítom őt az asztalra. Mikor nevemet hallom szájából, belemosolygok az ölébe, s még mindig vigyorogva emelkedem meg, hogy csókját viszonozzam.
Belenyögök szájába, mikor felfogom, hogy kezével mit csinál. Ez a nő egy elvetemült liba, éppen nekem való. Farkam szinte öröm táncot jár kezei alatt, s már sajogva dagad, mert ő is arra vágyik, amit éppen a liba él át. Aztán hallom könyörgését, kérését. Erre ment ki az egész, azt vártam egész idő alatt, hogy ne csak a szeme könyörögjön, hanem a szája is. Csípőjét mindkét oldalt megragadom, s ajkait fogva tartva húzom őt lejjebb az asztalon, hogy beférkőzhessek a combjai közé.
Egyik kezemmel a fenekére markolok rá, másikkal a férfiasságomat helyezem a megfelelő pontra, s egy jól irányzott mozdulattal eggyé válok vele. Nem kezdek el azonnal mozogni, mivel semmi finomkodás nem volt a lökésben, s amilyen mélyre csak engedett addig toltam magam. Hagyom, hogy kiélvezze, hogy megszokja, aztán kihúzom magamat, majd újra erőteljeset lökök. Ajkaimmal áttérek nyakára, amit csókolgatni kezdek, néha-néha megcsípve kicsit fogammal a bőrét. Mozgásom eléggé megfontolt, egyelőre a mélységre hajazok és nem a gyorsaságra. De nem hagyom, hogy az együttlét unalmassá váljon, mikor már éppen megszokhatná, hogy benne mozgok, kicsusszanok belőle teljesen, s erős fogással ragadom őt meg.
Fordítok rajta, azt akarom, hogy kezeivel az asztalon könyököljön/ abban kapaszkodjon meg. Fenekét, ha nem emelné automatikusan, hát én is segítek neki. Lábait jobban széjjel tolom. Mutatóujjamat végig húzom gerincének vonalán, majd fenekén át vezetem csiklójához, hogy újra ujjaimmal kezdjek egy kicsit játszadozni rajta. – Baszni való segged van – egyszer meglesz. Ha most odaadná, még feleségül is venném érte, de nem lovalom magamat bele. Az asztalon pihenő whiskyből egy keveset a hátára csurgatok, majd nyelvemmel lenyalom róla azt, s egy óvatlan pillanatban, testemmel ránehezedve, farkamat ismét betolom.
Lófarokban lógó haját bal csuklómra tekerem. Testemmel lassan felegyenesedek, míg ölem egy pillanatra sem mozdul. Feszegetem a határokat, bár ismerve magamat, ha megálljt parancsol, ebben a helyzetben már az is késő lesz. Lökök egy mélyrehatót, aztán ismét, végül egyre gyorsabban, míg haja által fejét és felsőtestét egyre feljebb húzom. Szabad kezemmel a fenekét fogom, helyezem, hogy minél megfelelőbb szöget találjak meg. Nem egy szerelmes légyottra invitáltam, s ő sem úgy festett, mint aki arra vágyna, hál’ mindennek.
– Add át magad édes – hallani akarom megint a nevemet, érezni, hogy izmai megfeszülnek a benne játszadozó farkam körül. Többszörös orgazmusra fáj a fogam, mert ezzel neki is bebizonyíthatom, hogy nem hiába cicáztunk egymással hónapokon át, hanem bőven volt mire vágyni. Nem állok meg addig, míg újra fel nem sikít, míg teste majdnem elernyed, s mikor ez ismét megtörténik, elengedem a haját, hogy mindkét kezemmel a csípőjét fogjam, s addig húzzam egyre durvábban magamra, míg egy hatalmas nyögéssel, melyben nevét is felfedezheti én is el nem megyek. Minden cseppet belé töltök, miután elmegyek még jó párszor lökök belé, hogy jól kitöltsem saját nedvemmel. Végül egy erőtejes mozdulattal szállok ki belőle, s a bár pulthoz sétálok, amelynek egy elrejtett zugából előkotrok egy jointot.

   

Underworld

avatar
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Csüt. Szept. 20, 2018 12:47 pm
+16-8

Ez az elsöprő erejű és már nagyon nagyon érő orgazmus egyszerre tölti ki minden tagomat. Nem azért, mert nem volt mostanában, de nem tőle. Nem ő csinálta. És mindennél jobban imádom az érzést, hogy azt a velem örökké ellenkező száját a lábaim közé nyomta és belenyalt az élvezésbe. Isteni, igen isteni volt. Imádtam. Imádom most is az utórezgését, hogy ugrándozik bennem a hullám. A csókja finom, ízemmel rajta pedig különleges. Nem mintha rá kellene segítenem, mert készen állok a folytatásra. Arra, amire kérem. Mert kérni is tudok és most esedezem. Mélyről jövő orgazmust akarok, a farkától. Nyögése a számban ismét jelzés arra, hogy akarja. És tetszik neki. És élvezte.
Tart még a csók, mikor egyetlen erős lökéssel belém vágódik. Ki kell hajolnom belőle, hogy ezt nyögjem. Még szokatlan, még tiltakoznak az izmok, de baromi jó. Kéjenc mosolyom ezt elárulja, mert noha éreztem a fájdalom enyhe mezsgyéjét, nem tudta elvenni az érzés mélységét. Hogy mennyire akartam már ezt. Megvár, türelmes így megemelt csípővel és ívelt háttal hanyatt fekszem az asztalon. Ujjamra ráharapva fogadom újra magamba, de nem mozdulok még, csak imádom magamban. Keféltetem magam és ez felvillanyoz, imádóvá tesz. Megkapaszkodom az asztal szélébe amikor ütemet vesz fel, így más én is segítem. Követem a mozgását ujjaim hátizmain, lapockáján futnak végig és csúsznak le a csípőjén, hogy tenyeremet a fenekére fektethessem. Húzom, csak húzom magamba. Pedig mélyen van, kitölt engem. Artikulálatlan nyögések közepette mormogom, hogy milyen jó nekem és abba ne hagyja. Imádom testünk egymásnak csapódásának a hangjait is.
Lehúz, fordít és kurva készségesen fekszem végig az asztalon. Az ablakba is kiülnék már, csak ne hagyja abba amit csinálunk. Megtámaszkodom a könyökömön, megemelve a csípőmet hátra pillantok rá vágytól égő szemekkel. Megborzongok az érintéstől, még mindig éhező testem összerándul a simogatásától. Imádom a bókját, de azért ne akarjunk mindent rögtön. - Micsoda bók... - nyalom meg az ajkam, de nem mondok se nemet, se igent. Most jelenleg másik résbe kívánkozzon már ilyen elismerően. Az ital hidegétől összerándulok, hisz bőröm forró, teljesen fel vagyok ajzva, a kettősség mégis bénítóan gyönyörű. Nyelve enyhíti, már-már nyüszíteni kezdek az élvezettől. Hogy lehet egy pasas ennyire izgató? Újra behatol, lehajtom a fejem. Így, így. Igen, igen. Igeen...Felveszem a ritmusát, de ezt már ő irányítja. Erősödnek és gyorsulnak a lökései, kiszakadnak a kiáltásaim, nyögve ingerlem, hogy folytassa, folytassa. A csípőmet fogó tenyerei meggátolják, hogy belejátsszak a mozgásba. Félelmetesen szexi. Ívbe feszülök akár egy íj, mikor a hajam hátra húzva emel feljebb és feljebb. Tolom a karjaimat is, már épp csak a hasam éri az asztalt mikor kiszakad belőlem a mélyen igaz élvezet. Nevét nyögöm a csendbe, testem remeg, izmaim boldogságtól spékelve húzódnak össze a farka körül. És kurvára teszik, hogy nem áll meg, pedig már szétestem, ahogy az is, hogy nem ment el előttem és hagyott itt parlagon. Tartozott ezzel és tartozhat még tízezerrel. Kevés híján élvezek el másodjára is, mikor teste megremeg bennem. Farka lüktetése áthullámzik rajtam és elengedek holmi apróságokat, hogy meg se kérdezte, hogy amúgy szedek-e bármit. Meg-megrándulok az érzéstől, mert különös módon nem zavar, hogy megtette. Nem zavar, hogy belém élvezett.
Elenged és kimerülten, kielégülten dőlök vissza az asztalra egy pillanatra. Újra tanulok lélegezni, testemben mégis fickándozik az energikusság.
Felegyenesedem, de még mindig az asztalon támaszkodom. A hajam bizonyára kissé szétcsúszott a kezében. Ha bárki meglátna így, kipirultan, félig kócosan és kielégült arccal, rögtön tudná, hogy éppen most keféltem egy oltárit. Nedve lábaim között csordul végig. A cuccomhoz sétálok, hogy felitassam. Testem finom izzadságban úszik és tekintetem őt keresi. Mi a fene van a kezében? - Az egy joint? - mosolyodom el - Meg is kínálsz, vagy megtartod saját használatra? - kérdezem míg odasétálok a kanapéhoz és kényelembe pakolom magamat. - Ha ez mindig ilyen, igazán sajnálatos, hogy nem történt meg hamarabb. - jegyzem meg, de a saját táskámból azért előhúzok egy cigit. Mert nekem ez kell szex után. Pláne egy ilyen után. Jelen pillanatban egyébként az se érdekel, hogy lesz-e ismétlés és ha igen, miért nem. Szükségem volt rá. Akartam és megkaptam. Végigsimogatom szemeimmel. Isteni teste van. Élveztem. Élvezném. - Csak azt ne kérd, hogy álljak fel. - nevetem el magam, de a kezem kinyújtom, hátha megteszi ezt a pár lépést. Nem kérem, hogy ölelgessen meg, húzzon magához és susmogjon ostobaságokat. Ez az volt, aminek indult: egy oltári dugás.
Justice

avatar
❖ age :
29
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Csüt. Szept. 20, 2018 7:52 pm
Shantelle & Demetri

   

16 - 18+


Szerzek egy öngyújtót is, majd felpattintom, s már serceg is az anyag. Mélyen letüdőzöm, majd lassan fújom ki, míg visszafordulok a szőkeség felé. Olyan kis aranyos, ahogy tesz vesz, s hirtelenjében még bunkónak is érzem magam, amiért nem tettem alá legalább egy zsebkendőt. De hogy látom, ő megoldja, mintha csak arra készült volna, hogy éppen ilyesmi fog vele történni. Morranok egyet a gondolatra, mivel eredetileg nem hozzám indult.. Ki tudja mással mit művelt volna.
– Na hát, a Hercegnők ilyenekkel is élnek? – hangomban némi élc fedezhető fel. Lebecsültem a tetoválás kívánságnál is, s úgy tűnik, még ezzel is okoz meglepetést. Ki gondolta volna, hogy egy ügyvédmaca lesüllyed ilyen proli szintre, hogy ilyenekkel él. Beszarás.
– Ha mindig ilyen lenne, az eléggé unalmassá és egyhangúvá tenné a dolgot – vigyorodom el. Értem én, hogy mire céloz.. Persze, hogy mindig jó. Én csak jó lehetek, még a legszarabb napjaimon is elérem, hogy a másik úgy érezze, hogy élete dugásán van túl. Csak rám kell nézni. Önelégült egy fasz vagyok, aki nem arról híres, hogy langyos, meleg mozzanatokkal tegye magáévá a másikat. Főleg akkor nem, ha érzékeli, hogy a nő éppen olyan állat, mint ő.. Na hát és Shantelle, lehet, hogy szex téren még akár rosszabb is, s ó, de imádnám akkor még a lába nyomát is.
Lassú léptekkel érkezem meg elé. Férfiasságom gyakorlatilag belelóg az arcába. Tekintetemet végig futtatom testén, majd megnyalom az alsó ajkamat és vigyorogva nézek rá.
– Hiszen már állsz – bökök fejemmel a mellei felé, ahol a kis bimbói még mindig olyan kívánatosan bámészkodnak, hogy ha nem a jointtal foglalkoznék, akkor azt szívogatnám. Leülök mellé, lábait az ölembe húzom, majd átnyújtom neki az égő cuccot. – Ne azt a szart szívd – emelem az égre tekintetemet a cigijét meglátva. – Ettől lesz erős a következő körre – szemöldökeimet játékosan megemelem. Remélem nem gondolta azt, hogy ennyivel le is rendeztük egymást. Arról volt szó, hogy mára az enyém, így ki is fogom ezt használni amennyire csak lehetséges. Sőt, az a célom, hogy addig dugjam, míg ráébredjen, hogy felesleges más farokra vágyni vagy puncira, ahogy óhajtja.
– Éhes nem vagy? – szerzem tőle vissza az anyagomat és jó pár slukk segítségével el is fogyasztom még mielőtt újfent az övé lehetne. Irigy vagyok, minden téren. De annyira még méltatom, hogy egy shotot adok a szájába, ami annyit tesz, hogy az utolsó füst adagot, nem kifújom a világba, hanem át neki.

   

Underworld

avatar
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Pént. Szept. 21, 2018 2:17 am
Várom, hogy megérkezzen az a különös érzés, melyet leginkább zavarként tudnék aposztrofálni. Az érzete annak, hogy fogjam a cuccom, öltözzek és húzzak már ki innen, menjek a dolgomra. Végtére is mindketten megkaptuk amit hónapok óta érleltünk. És olyan volt, amilyennek lennie kellett. Isteni, nyers és valóságos. Szó nincs itt szerelemről, romantikáról, különös is lenne. Akkor nem úgy történt volna meg, hogy kis híján kivertem neki egy pubban, a közönség füle hallatára. Most valahogy még az sem érdekel ha a pultos esetleg belátott a boxba. Nem, hisz úgysem járok ide, amíg ide nem adta azt a kártyát arról sem tudtam, hogy a hely létezik. És most? Itt ülök meztelenül a kanapéján, éppen azután, hogy letisztogattam magamról a nedveinket. Különös dolgokat produkál az élet..nemde, szőkeségem?
- Elárulhatnád, hogy miféle tévképzeteket kergetsz te a fejedben velem kapcsolatban. Hercegnő.. - halkan elnevetem magam, a kielégült nő felszabadultságával. Nem, nem fogok úgy tenni mint valami királylány, aki vakon átélt egy forró éjszakát, aztán meg úgy tesz mintha mi sem történt volna. Valóságos és isteni volt amit csináltunk. Minek tagadjam, pláne előtte? - Amikor először találkoztunk is ugyanilyen hangon kérdezted, hogy mit tehetsz értem. - jegyzem meg, sütött belőle, hogy egy ostoba szőke picsának tart, aki nem átallt kosztümben beesni a szalonjába. Szart nem tudtunk egymásról és ez még most is így van.
- Tényleg? Én nem mondanám, hogy unatkoztam. - egoista pöcs, de visszamosolygok rá, nem tudom nem ezt csinálni. Nem tudom mi van ebben a pasasban ami ennyire vonz, ennyire hihetetlenül le tud taglózni. Talán az, ahogy rám tud nézni. Hogy kimondja amit akar és úgy ahogy akarja. Ez tőlem is elveszi az alakoskodás képességét. Nem mintha a szexet nem kezelném felszabadultan, de valljuk be, nem szoptam volna le csak úgy bármilyen pasit csak azért, mert éppen ott volt és állt neki. Pláne nem engedtem volna, hogy belém élvezzen. És még most is vonzza a figyelmem amikor hozzám sétál. Csak így, meztelenül. Hogy ez mennyire szexi..felsóhajtok és ujjbegyeimmel végigcirógatom a farkát, ha már ennyire előttem van. Állok? Lepillantok a kérdésesekre és lassan kifújom a füstöt. - Miért ne? Hűvös van így ruha nélkül. - vonom fel az egyik szemöldököm, és tegyük hozzá persze, hogy most élveztem el kétszer majdnem egymás után kicsiben és nagyban is, úgyhogy ha elfolynék is örömmel tenném. Lábaim az ölében pihennek ez pedig egyszerűen jó érzéssel tölt el. Jó, mert bőrünk találkozik és ez kifejezetten tetszik. Kedvemre van. Átveszem a jointot és három slukk után benntartott levegővel visszaadom neki. A másik kezemben lévő cigire nézek. Á, valaki nem szereti a dohányzást. Ezt nem hittem volna. Kifújom a füstöt. - Szex után isteni, ellazít. - mosolyodom el lusta, macskás mosollyal - Következő? - hmm, ezen azért meglepődöm egy kicsit. Azt hittem iszogatunk és megy mindenki haza az ágyába. Nem gondoltam folytatásra. - Kéjenc disznó vagy. - nevetek fel, de attól még beleszívok a cigimbe. És tudod mit? Imádom. Éhes? Fene tudja. Akkor eszem ha már a vésztartalékaim is odavannak, bár imádok enni ami egyesek szerint nem túl nőies dolog, mert annyit kellene ennem mint egy kismadárnak, csak hát...én már ilyen maradok. - Igazából valami szalonnás husis szendvicset vagy egy hamburgert meg tudnék enni. - ismerem be, ha emiatt valami bélpoklos libának fog nézni, hát ez van. Ha nem tetszik, lehet vattaevő modelleket is ide hívni. Aminek mondjuk mélyen magamban elismerem, hogy kurvára nem örülnék. Figyelem ő telhetetlenségét, mikor felém hajol felemelkedem és csóknyi közelségből tüdőzöm a kifújt füstjét, hogy tüdőzhessem, tarthassam és kifújhassam végül. - Rendelünk vagy elmegyünk? - nézek rá kérdőn és ha már ilyen közvetlenbe mentünk élek a hirtelen felindulásnak és a karján átfutó mintákat rajzolgatom körbe az ujjaimmal. Lenyűgözőek. - Gyönyörűek. Mind. - mondom elismerően, meg hát ő is pompás, de egy pasasnak ilyet nem mondunk. Az ő szótárukban a megalázó és a buzis között helyezkedik el. Méghogy a nők az érzékenyek... - Ha ellépünk enni, akkor felöltözöm. - emelkedek fel és csókot nyomok ajkaira. Puhát de fincsit. Ingerlőt. Bár fű után nem a legnyerőbb, az ember szája úgy kiszárad mint egy sivatagi túrán. Felállok, nyújtózom és a bárszekrényhez lépek. Ő ajánlotta az italt, szóval találomra keresek szimpatikus színűt és töltök. - Hmm? - pillantok hátra a vállam felett, hogy kér-e. Ha igen, kap. Ha nem, hát én iszom. - Nem mintha ettől visszatérne a nyáltermelésem. Viszont finom. - valami rum. Lélekmelegítő.
Justice

avatar
❖ age :
29
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Pént. Szept. 21, 2018 10:21 am
Shantelle & Demetri

   


Testem megfeszül, mikor férfiasságomat érinti. Talán még egy halk nyögés is kiszakad belőlem, ami az érzékenységnek tudható be.
– Akkor mondjam azt, hogy a következők? – vigyorogva vetem hátamat a kanapé háttámlájának. Kezeim le-fel cikáznak a finom, puha bőrén és nézem az arcát. – Olyan szépen mondogattad, hogy az enyém vagy, remélem nem feltételezted azt, hogy csak ennyire… – csalódás. Pedig én már láttam a lelki szemeim előtt, ahogy itt az ölembe húzom, ahogy felteszem a bárpultra és az összes üveget leverve dugom ki belőle az erőt. Na és a zuhanyzót is. Ó, igen.. A legvégére tartogatnám a zuhanyzót, ahol egyszerre érheti többfajta inger is. Hosszúra terveztem, nem is kicsit. – Kéjenc? Ezzel nem vetekszem, de hogy disznó? – rászorítok a combjára, s szemeimet mélyen az övéibe süllyesztem. – A nyögéseid és a tested minden egyes rezdülése arról árulkodott, hogy mindent jól csinálok… szóval, ha én disznó vagyok, akkor te meg Mrs. Röfi – kacsintok egyet, s végül belső combjára simítva, eresztek a szorításból.
– Elmenni elmegyünk, de hogy nem kajáért abban biztos lehetsz – nevetek fel. Az, hogy mit kér nem izgat. Egyen csak, nem kell egy gebének lennie, mert imádom, hogyha van mit fogni egy nőn. Ő pedig éppen az az alkat, akin semmi felesleg nincsen, ezt pedig nem azért állítom, mert még ezerszer meg akarom kefélni.. Eddig is tudtam, hogy pont jó, ott kerek ahol kell és úgy, ahogyan kell.
– Nem gondolod, hogy miután végre kihalásztalak abból a szarból, engedem, hogy mostanában visszavedd? – még, ha nem is én szedtem ki belőle, a lényeg ez. Az a szar már csak akkor kerül vissza rá, mikor.. a legjobb, ha soha.
– Ő, kösz vagy mi – megvonom a vállaimat. Persze, hogy gyönyörűek, mindegyiket én terveztem meg, ha lehetőségem lett volna arra, hogy magamat varrjam, akkor megtettem volna. Még jó, hogy van egy haverom, akiről tudom, hogy a munkái elég igényesek még az én kényes ízlésemnek is. – Miért akarsz ennyire felöltözni? – comb hajlatába nyúlok és még mielőtt bármit is tehetne, az ölembe húzom. Így viszonzom a csókját, míg egyik kezem szépen, lassan bevánszorog a combjai közé, hogy ráérős mozdulatokkal járjon, fel-le a csiklóján. – Ennyire élvezhetetlen, amit csinálok veled? – harapom meg a fülcimpáját óvatosan, majd ujjaimat kihúzom és látványosan lenyalom a nedvét, ezután engedem tova. Ahogy felkel, a fenekére rácsapok egy hatalmasat. – Te is megleszel barátom – igen, ezt a kerekded és formás popónak címzem. Nem ellenkezett mikor felhoztam, ezzel pedig akarva akaratlan is beindított a fantáziámat. Már a gondolattól is dagadni kezd a farkam. S a ringó csípője, a kecses járása csak tetézi az ingert.
Nézem az ital választását, arcomon összerándulnak az izmok. – Azt kösz nem – nem szeretem, nem is tudom minek tartok itt ilyen italt. Talán a kis nyüzüge punciknak, s nem, itt nem a szöszikére gondolok. – Miért nem valami mást választottál? – felkelek és elindulok én is a pulthoz, ahol egy újabb poharat véve magamhoz, töltök az aranyló folyadékból, amit egy hatalmas korttyal juttatok a szervezetembe. – Szeretnél egy kis nyálat? – vigyorgom rá, s meg sem várva a válaszát, közelebb vonom magamhoz, hogy ajkait érintsem, s nyelveinkkel csók csatát vívhassunk. Szabad kezem a fenekébe markol, s még belőle is kiszakad egy nyögés, ahogy ölemhez az övé hozzáér.
– Szóval jó kis zsíros hamburger kell a fokhagyma valagadnak? - dörmögöm halkan a kérdést, alsó ajkába beleharapok, majd lehúzom a maradék italt, s a telefonomat magamhoz ragadva megeresztek egy hívást. Elég lényegre törő mondatok hagyják el a számat, mint a „kaja kell”, „két hamburger”, nem sör nem és egyebek. Tényleg nem vagyok egy bőbeszédű, leginkább azért, mert másra is tudom a számat használni, ha a szőke hagyja majd.
– Azt mondták 10 perc kb – teszem le a telefont az asztalra. – Viszont, ha akarsz valami inget vagy valamit, akkor a bárpult melletti szekrényből tudsz kivenni – mutatóujjammal a bal oldali szekrény felé bökök. Nem kell nagy ruházkodásra gondolni, csak az ő kényelmét részesítem előnyben, mert engem kurvára nem zavar, ha itt flangál pucéran.


   

Underworld

avatar
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Vas. Szept. 23, 2018 11:47 pm
Következők. Már többesszámot köszöntünk, csak így. Lassan húzom mosolyra az ajkaimat. Végtére is, nem mondtam nemet a ma éjjelre. Alábecsültem volna, hogy egy menetet akar csupán? Egy lehiggasztót, ami által könnyebbé válna, hogy hozzá járok varratni? Lábaimon cikázó ujjai bizsergést hagynak maguk után. Nem múlt el. Még mindig bejön. Általában megtartom a mértéket, mindenkivel kapcsolatban. Nem dolgozom túl magam, nem bulizok túl sokat, nem adok túl sokat. Ő mégis telhetetlenné tesz. Mert a továbbiaknak a gondolata is beindítja a fantáziámat. Megtámasztom a fejemet és ránézek.
- Veled kapcsolatban nem bocsátkozom feltételezésekbe. De meglehet, hogy általánosítottam. - vagyis nem magamra, hanem tényleg. Általában ennyi, nem? Egy jó menet és megy mindenki a dolgára. Végül is mindketten megkaptuk amit akartunk. De még mennyire, hogy meg...Szorítására a szemébe nézek és zavarba jöhetnék mindattól amit mond, mert nem szép az ember lányának fejére olvasni, hogy mit és mennyire élvezett szex közben. Összezárom a lábaimat közöttük a kezével. - Remélem nem hitted, hogy olyan vagyok közben mint egy darab fa. - vágytam, kívántam, akartam vele, elképzeltem többször, megjelentek fejemben a képek, hogy megdug a szalonban. Vagy besétál a lakásomra és ott, bár ez technikailag kivitelezhetetlen, mégis elképzeltem. Engedek a lábaim távolságán és magamban mosolygok. Fogalmam sincs, hogy mi járt a fejében velem kapcsolatban, de abban mondhatni biztos vagyok, hisz hangot is adott, hogy ő is elképzelt már kettőnket valamilyen formában.
- Tehát rendelünk. - gördül végig rajtam nevetésének hangja. Csinálhatná többet is, nem csak a különösen átható tekintetével ajándékozhatna meg. Sőt, sóhajtozhatna még a fülembe és kimondhatná a nevem is megint, mikor éppen elélvez. Iszonyatosan szexi mellékzönge került bele. Így még nem hallottam senki szájából. Senkiéből. - Kihalásztál? - vigyorodom el, hisz ha emlékeim nem csalnak azt én tettem meg. És mondhatná, de mennyire, hogy úgy viselkedtem mint valami hivatásos ribanc, de az az igazság, hogy nem volt már türelmem és a tekintetét akartam a magaménak. Legalábbis első lépésként. - Pedig még odakint tetszésedet fejezted ki vele kapcsolatban. - én meg magamban a nem tetszésemet a boxban, de nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan izgalmi állapotba juttat. Azt hiszem ha átvált őszintébe és mindig, akkor bajban leszünk a későbbiekben.  Mert most is, mikor éppen csak ujjaim futtatom a bőrébe varrt mintákon ámulnom kell. Kifejezetten tetszik, hogy érzem az izmainak mozgását az ujjaim alatt. Iszonyatosan finom a bőre. Nekem az. Másokba meg nem szeretnék belegondolni. Kurvára nem ami azt illeti. Mában egyeztünk meg és ma az enyém. Vállat vonok. - Megszokás. - amúgy nincs is rá normális magyarázatom, hogy miért. Talán mert egy irodában vagyunk. Magam sem tudom, csak jött, hogy valamit fel kellene vennem. Röpke sóhajjal ülök fel az ölébe, belemélyedve a fincsi csókba. Testem rögtön megrándul ahogy simogatni kezd. Ez a pasas ki tudna csinálni, de isten bizony, benne sem hagyok akkor több energiát. - Imádom amit csinálsz velem. - és tényleg, varázslatosan jó. Ki vagyok rá éhezve még mindig. Tenyereim közé fogom az arcát és ajkai közé sóhajtom, hogy tényleg imádom. Elengedve végignézem ahogy lenyalja az ujjait. Mondom én bébi, hogy kéjenc vagy. Felállok ital reményében és aprót sikkantva ugrok meg mikor a fenekemre csap. Felvont szemöldökkel pillantok hátra a vállam felett. - Ne legyél telhetetlen. - szolgálom ki magam, sok lenne a megengedési alapban ez, pláne rögvest. Bár elnézve az arcát, ezzel a véleményemmel egyedül vagyok. Töltök magamnak, találomra. Nem nagyon számít mi ez, biztos, hogy nem vodka és biztos, hogy nem whiskey. Előbbi kár, utóbbi inkább nyerő nálam. - Mert a whiskey-től hamar leszek nagyon bunkó, vodkád nincs benn, hát választottam ezt. Jobb híján. De ha nem, hát nem. - a saját poharamba belekortyolok, de tudom, hogy felállt és azt is, hogy idejön. Mintha minden idegszálam követné, felé fordulna. Óvatos de vágyó tekintettel figyelem míg iszik. És felelnék, de nem tudok. Úgy olvadok a csókjába, mintha ezer éve nem éreztem volna a száját, a kutató nyelvét. Felnyögök, mert testünk összesimul. Ujjaimat végigsimítom a gerince mentén és halkan szisszenek fel, és el is mosolyodom. Mintha mi sem lenne természetesebb cirógatni kezdem a bőrét. - Aazt bizony. - bólintok, kajával mindig meg lehet venni, ahogy egyébként szexszel is, de előbbi kevésbé körülményes. Végighallgatom a telefonálást. Szóval nem csak velem tud szigorú lenni, na meg nagyon határozott. Belecsókolok a nyakába mosolyogva. - Mhm, jó gyorsak. - nem tudom honnan kérhetett kaját. Ha van még egy haverja, akinek meg történetesen kajáldája van, lehet, hogy furcsán fogok nézni. Sok a jóból ennyi jó barát. Felemelem a fejem és a szekrényre nézek. - Köszi. - engedem el és az utasítás szerint eljárva, a hátamra veszek egy inget. Érdekes, hogy nem az ő irodája mégis itt vannak a cuccai is. Visszafordulok és megtéve az utat felé, a kanapéra ülök. Az meg csak jó, ha ő is ott van. Kérdezzek vagy ne kérdezzek? Látszólag nem igazán akar engem beavatni. Végül hirtelen ötlettől vezérelve az ölébe ülök lovagló ülésben. Mert kint is baszott jó volt így. Nem kérdezek rá, talán nem az én dolgom. - Szóval te is éhes vagy. - mondom egy mosoly kíséretében, ölemmel az övét simítva. - És zavar, hogy felöltöztem. - mármint pontosítok, nem öltöztem fel, csak a hátamra vettem egy inget. Ami lehet, hogy nem is az övé. - A barátod nem fogja zavarni ha az én parfümömtől fog illatozni a cucca? - mosolygok rá.
Justice

avatar
❖ age :
29
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Hétf. Szept. 24, 2018 10:37 pm
Shantelle & Demetri

   

16 - 18+


Ha ezt kér, hát ezt kap. Mint említettem engem aztán nem zavar. Ha egy fél disznót akart volna, talán meghökkenek, de még azt is megszerzem, hogy ezzel is örömet okozzak neki. Vajon miféle hálát adna érte? Egyszer meglépem majd, csak a hecc kedvéért, az már biztos.
Jó barátomnak telefonálok, kinek több, neves étterme is van. Inkább nem fejtem ki az ügyvédnőnek, hogy miféle kapcsolatot vetek be annak érdekében, hogy ő ne éhezzen. Jobb a tudatlanság, főleg ha egy magam fajtára nézve eléggé veszélyes nőszemélyről van szó. Mert aligha hiszem, hogy egyetlen egy dugástól megenyhülne és máris nekem akarna dolgozni. Több kell, sokkal több. S alig várom, hogy végre neki lássunk. – Lehet lesz is, de a lényeg az, hogy nemsokára ehetsz – megvonom a vállaimat. Tök mindegy mikor érnek ide, nem fogok érte parádézni. Ha később az nekem csak jó, mert legalább még rosszalkodhatok az evés előtt egy kört vele.
Nézem, ahogy csípője lágyan ring, míg a szekrényhez ér. Nincsenek ott márkás cuccok, de azért nem is a legprolibb darabokat rejti. Nem szoktam innen öltözni, csak ha nagyon muszáj. Mondjuk, ha véres az ingem, vagy éppenséggel más foltok vannak rajta, akkor jobbnak látom lecserélni, mielőtt emberek közé megyek. Felveszi és olyan dögös benne, hogy legszívesebben ugranék is rá, mint egy kiéhezett tinédzser, akinek eddig csak saját magával volt lehetősége játszadozni. Ám inkább türtőztetem magam, s a kanapéhoz sétálok vissza, ahol a lehető legkényelmesebb pozitúrát veszem fel. Majdnem úgy ülök ott egy szál faszban, mint egy kisbáró, sőt mi több. Miért ne tehetném meg, hogy úgy üljek? Elvégre egy istennő közelít éppen felém, én pedig egy fasza gyerek vagyok. Hát erre még ki is húzom magam.
– Éhes, legfőképpen rád – morgom halkan az igazat. Eddig sem titkoltam vágyaimat, s nem most fogok rákezdeni. Az étel azért kell, hogy legyen erőm a lehető legtöbbféleképpen magaménak tudni. Ha levegőből nyerném az energiát, akkor semmi gond nem lenne, de így… Kell egy kis táplálék, meg addig míg eszünk, majd egy kevéske szünet is belefér a terveimbe. – Míg csak ennyi ruha van rajtad, nem bánom – kezeimet a dereka köré vezetem, s halkan felnyögök, mikor mozogni kezd. Kegyetlen jól játszik ez a nő, s máris érezheti, hogy férfiasságom ismét dagadni kezd a tevékenységének hála.
– Édes, ha az nem fogja zavarni, hogy az asztalon dugtalak meg.. – nyomok egy csókot a nyakába. – Ha az se fogja zavarni, hogy itt is meg foglak dugni – a kulcscsontjára is adok egy csókot. – Na meg még ki tudja, hol foglak magamévá tenni ebben az irodában.. – mellei közé adom a következő csókot. – Akkor hidd el az ing sem fogja zavarni – először a jobb, aztán a bal domborulatára adok egy-egy csókot. – Amúgy meg, ez egy ing, ami nem is lenne jó rá – nyelvemmel elkezdem izgatni bal mellét, míg kezem becsúszik közénk, s csiklójával kezd el foglalatoskodni. – Szexi vagy az én ingemben – emelem meg végül a fejemet és a fülébe súgom a mondatot. Ennél többet nem akarok elárulni neki, de ki kell mondanom a nyilvánvalót. Jól áll számára, főleg így, hogy semmi más nincsen rajta. Mindennap el tudnám viselni ezt a látványt.
S míg szavaimat hozzáintézem, egy ujjam már be is csusszan legféltettebb résébe és lassan elkezd ki-be járni. Nem érdekel, ha közben kopognak, hogy megérkeztek, úgyse jönne be ide senki anélkül, hogy az én engedélyemet megkapná. Az egyetlen ujjam mellé csatlakozik még kettő, közben pedig nyelvem felváltva ingerli egyre ágaskodó mellbimbóit. Ha szabadulni akarna, hátán pihenő kezem egyből megfeszülne, s egyre szorítaná. Addig nem engedem, míg teste el nem ernyed az orgazmus hatására, elvégre, ha ígéret szép szó.
   

Underworld

avatar
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Szer. Szept. 26, 2018 11:04 pm
+16-18

Kicsit reccsenhetne, roppanhatna bennem valami egóféle, hogy ne akarjak már rögtön felfalni egy sertéstelepet előtte, de az az igazság, hogy azért mert nedves vagyok ha hozzám ér még nem jelenti azt, hogy el fogom előtte játszani az úrihölgyet, aki nem vagyok. Látott meztelenül, többféle szögből, tehát pontosan tudja, hogy nem vagyok az, akiről a görög istennők szobrait mintázgatják. Ha majd így néz rám később is, azt mondom rendben vagyunk. Bár nem tudom miben. A tetováláshoz nem szükséges, hogy az étkezési szokásaimba belelásson. A ma éjjel pedig? Holnap hajnalban minden itt marad benn egyszerinek, szexinek és élvezetesnek. De mindenki megy a maga dolgára. - Milyen jó is, a végén leszívod az energiáimat és holnap reggel nem tudok hazamenni. - előlegezem netán reggelig? Lehet hamarabb elmegyünk. Nem baj, az élet egy nagy újratervezés és ez igaz lassan életem minden szegmensére.
Kényelmesen sétálok el a szekrényig, választok ki inget találomra. Akárki is a tulajdonosa, hálálkodom neki, hogy képes itt tartani egy fél ruhatárat bármilyen esetekre. A kimosást meg felajánlani sem tudom, elég nevetséges lenne. Visszasétálok hozzá és ajkaimon mosoly játszadozik. Milyen jóllakottan ül ott valaki. Imponál, hogy ilyen felszabadult és jól esik vizslatni ruha nélkül. Eddig mindig meg voltam fosztva tőle. Mindig. Most pedig kész kéjmámor, maximálisan kielégíti a szemeim éhségét. Olyan erős kényszerem van, hogy hozzáérjek, hogy szinte fájdalmat okoz a tudat is. Könnyedén siklok az ölébe. Lenyűgözően forró a bőre. Játszom vele, magammal. - Reméltem is, hogy nem hagyod ennyiben a ma éjjelt. - súgom ajkaira. Érzem őt, hogy a vágy már megvan benne. Derekamon nyugvó kezét fogom meg csuklónál és a fenekemre húzom. Akarj, akarj jobban. - És ez is csak a jóízlés miatt. Végtére is nem valami escort lányka vagyok. - nyögés kíséri a mondatot, sikamlóssá válok. Én is akarom és ez ellen nem tudok tenni. Semmit sem tudok tenni.
Nem is igazán hallom mit mond, csak ajkai kalandozó nyomását egy-egy pontomon. Itt is és ki tudja hol? Milyen kecsegtető. - Szóval ez a terv? Felszenteled velem az irodát? - rándulok meg, simogat és ez már nem csak valami köszöntő simogatás. Kezd nagyon is célirányosba fordulni. Beletúrok a hajába. Nyögve mozdulok az ujjain. - A te inged? - végre hangzik tőlem egy értelmes kérdés is, itt vagyok még. Jelen vagyok. Csak kezdem elhagyni az eszem. - Akkor ezért néztél rám ilyen áthatóan. - és szebb kifejezés így, mintha azt mondanám, hogy "mint akit rögtön megdugnál a padlón". Megcsókolom, a kettősség perverz kis pikantériája pedig kisüti az agyam. Alul is és felül is bennem van. Jó, jó, igen baromi jó. Bennem mozgó ujjain én is mozgok, de több kell. Ő kell. Ráfogok a csuklójára. - Elég.. - súgom az izgató szájára és felemelem a csípőm. - Csússz lejjebb. - rövid az utasítás, de utasítás. Kurvára én leszek felül és minden pillanatát ki fogom élvezni. Ha megteszi és nem ágál, lenyúlok és simogatni kezdem a farkát, hogy magamhoz illesszem. Finom mozdulattal fogadom magamba és mély sóhajjal rácsúszom teljesen. - Nem csak neked jár irányítói pozíció drágám. - hagyok egy kis időt, újra szokom. Szokjon ő is. Előredőlve csókba hívom, nyelvét kérem és mozogni kezdek. Alapos, lassú és mély mozdulatokkal lovagolom meg. Nem csak én leszek ma az övé, jelenleg ő az enyém és ez nekem kurvára tetszik. Szemeibe nézve elmosolyodom. Meg lehet ezt gyorsítani, meg is teszem. Megkapaszkodom a kanapé támlájában, csak csípőből dolgozom. Enyém, enyém és imádom. Izmaimat megfeszítem, hogy szorosabban foghassam közre, de a csókból kiszakadok, vagy lélegzek vagy őt falom a kettő jelenleg nem megy. - Tudtam én... - nyögöm imádva - hogy jó lesz.. - persze, elképzeltem. A szalonja ideális ilyenekhez. Ő pedig nagyon jó alapanyag. Mélyre húzom, nem emelkedem fel, csak vele mozgok, ingereltetem magam. Meglelem a ritmusunkat, érzem merre tartunk, ujjaim szorosabban vájnak a támlába. Végül el is engedem, hogy a nyakába nyögve engedjem magamon végigcsapni az élvezet korbácsát. Húzódik minden izmom és tehetetlen élvezetemben fogaimat bőrébe mélyesztem, persze csak ízlelésképp, nem harapom meg, de akarom, hogy tudja milyen erős. Milyen intenzív. - Olyan.. - keresem a hangom, de még remegek belül - olyan nagyon.. - fasznak dumáljak, végignyalom a nyakát az ütőere mentén. Fincsi. Férfias. Mit fogok én ezután csinálni?
Justice

avatar
❖ age :
29
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    Csüt. Okt. 04, 2018 7:04 pm
Shantelle & Demetri

   

16 - 18+


– Sok tervem van veled mára, maradjunk ennyiben.. – vigyorgom rá, s kezeimmel nem állok meg. Érintem ahol csak lehet, egészen öléig, ahol határozott mozdulatokkal tudatom vele, hogy mit is akarok. – El tudnám viselni többször is, hogy ilyen látványban legyen részem – nyomok föle tövébe egy csókot. Igen. Sok alkalommal szeretném látni egy szál ingben, ami az enyém, hogy aztán letéphessem róla, vagy kikötözhessem vele, ha arról van szó. Bármikor.
– Hoppá – meglepetten nézek rá, mikor kezemre markol és megállít. Szeretem, ha egy nő határozott tud lenni, ám.. Ám nem akkor, mikor én éppen azt szeretném, hogy neki jó legyen. Felmordulok. Kelletlenül moccanok úgy, ahogyan ő kívánja, lejjebb csúszok és felnyögök, mikor férfiasságomhoz ér. – Egy darabig hagyom – sóhajtok bele az egyesülésünkbe, s hogy lássa komolyságomat, hátamat neki vetem a kanapé háttámlájának. S iszom a látványt, míg hagyja.
Kezeimet mellein pihentetem, lassú és óvatos mozdulatokkal masszírozom és élvezkedem. Csípőm elébe mozdul, néha egy-egy nagyobbat lökök, hogy azért érezze azt is, hogy nem csak rajta áll ez az egész.
Míg ő lovagol, a távolból hallom, hogy kopognak az ajtón. De ez most a legkevesebb, a hülye kaja ráér, főleg akkor, ha egy ilyen nő akarja elérni azt, hogy belesüljek. Egyetlen táncot jár, s tudom, hogy mire játszik, de nem hagyom magamat egészen addig, míg ő a fejét nem veszti. Határozott célom van, s még ez a megbabonázó istennő se fog eltéríteni tőle.
Valami nagyon gusztustalanra kell gondolnom azért, hogy az ő élvezete engem ne sodorjon magával. Minden erőmre szükségem van, mert túlságosan is élvezem ennek a nőnek a bájait. De végül felülkerekedek az ösztönön, s visszafogom magam, annak érdekében, hogy még tovább élvezhessük egymást.. Nem állok le, tudom, hogy neki már sikerült, sőőt.. egész teste rázkódása, sóhajai, szavai, újra meg újra a csúcs közelébe repítenek engemet is, de nem akarom, hogy vége legyen. Úgy szeretném ismét magaménak tudni, hogy ő felkelni is alig bírjon. Ezért változtatok a taktikámon. Kezemet becsúsztatom magunk közé, s ujjaim fürgeségével kezdem el ingerelni a csiklóját, miközben testem lassú tempóval mozog alatta. Igen. Ő van felül, „Ő irányít”, de ugyanmár.. Tudjuk, hogy a ők vágynak arra, hogy biztos kezek között legyenek minden pillanatban. Hagytam neki, hogy az elsőt ő maga mozgásával érje el, hogy neki sikerüljön olyan tempóban és olyan formában a csúcsra juttatni magát, ahogy akarja. Ám innentől.. Az enyém.
Ajkaimmal megszívom nyakát, majd lassan halmai közé is nyomok pár csókot. – Olyan nagyon, mi? – szólalok meg végül halkan. Látszólag elengedtem ezt, de bökte egy kissé az önbecsülésemet, hogy vajon miképpen is fejezné be ezt a mondatot. Hogy nyomatékosítsam mennyire érdekel a válasza, kezem és egész testem mozgása megáll, s fejemet megemelve tekintek mélyen, megbabonázó szemeibe.
Az első mozdulatot csak akkor teszem meg, mikor végre választ kapok. De ez a mozzanat egy erőteljes, mélyreható lökés, mely a továbbiakat is meghatározza. Már nem fogom vissza magam, kezemet is elveszem magunk közül, hogy szorosan derekába markoljak, s nem kímélve őt, hajtsam mindkettőnket az élvezetbe. Hangomat eleresztem, mélyről jövő sóhajok szakadnak fel belőlem, melyek az ő ruganyos testének, s mozgásának köszönhető. S nem szégyellem eltitkolni ezt előle. Megőrjít. Megvárom. Kivárom, hogy teste megrázkódjon, izmai megfeszüljenek, szorítson belülről és ezután, nevét nyögve jutok el én is a csúcsra.
Fejemet a vállába hajtom, hátát tartom kezeimmel, s lassan veszem a levegőt, hogy lélegzetvételeimet normalizáljam. Kiszipolyoz, arra figyelek igazán, hogy neki legyen jó, hogy belőle szedjek ki minden erőt, közben pedig én is szépen elveszítem majdnem minden energiámat. Hosszú percek elteltével mozdítom csak meg a fejemet, s lassan emelem őt le magamról, hogy magam mellé tegyem, szinte elfektetve a kanapé kényelmén. Fölé kerekedek, testét csókokkal hintem, lentről haladva, fel a szájáig. Nyelvét vadtáncba hívom, kezeimmel melleit kényeztetem, majd elválok tőle és önelégülten vigyorgom rá.
– Alig várom, hogy milyen desszerttel szolgálsz… – dörmögöm halkan, míg egyik tincsével kezdek el játszadozni.
   

Underworld

avatar
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Finish me!    
Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Chicago Guilty frpg :: Chicago :: Belváros-
^
ˇ