HomeHome    CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Belépés
Chicagoba!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multikapcsoló
új arcokkal...





Szavak
tôled, tôlem.
Nem a neved számít,
csak az, hogy itt vagy...
Jelenleg 7 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 4 vendég

Aaron Posey, Leslie J. Brown, Natalie York


A legtöbb felhasználó (41 fő) Szomb. Jún. 02, 2018 7:34 pm-kor volt itt.
Válaszd meg a nézôpontodat,
és megváltozik a valóság.
Kristen Serpen
írta: Jonah Serpen
Today at 1:20 pm

It's a party time! | Lemon & Lippa
írta: Lemon Fitzgerald
Today at 12:44 pm

Eve & Nathan┃Almost Kiss
írta: Éovyn Harsh
Yesterday at 9:31 pm

Shantelle és Natalie
írta: Natalie York
Yesterday at 5:43 pm

Elkészültem!
írta: Noah Parker
Yesterday at 4:28 pm

Have a good time? - Aston/Natalie
írta: Natalie York
Yesterday at 3:11 pm

when i wake i am afraid, somebody else might take my place
írta: Jonah Serpen
Yesterday at 2:45 pm

Kendra & Aston
írta: Aston Miles
Yesterday at 1:59 pm

Aston & Aurora
írta: Aston Miles
Yesterday at 1:56 pm

Avatarfoglaló
írta: Loreley Fairy
Yesterday at 12:05 pm

Matt & Ezra - casting
írta: Matthew McKnight
Yesterday at 11:10 am

My Beautiful Sister
írta: Mads Stendhal
Yesterday at 10:37 am

Justin & Sky| fckin' Perfect
írta: Skyler Artmenson
Yesterday at 10:15 am

Loreley Fairy
írta: Eris Fairy
Yesterday at 10:14 am

Kapcsolatkeresô
írta: Leslie J. Brown
Pént. Szept. 21, 2018 9:58 pm

Kék kapu
egyenesen a face-re.

Share | 
 

 Loreley Fairy

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Loreley Fairy   Szomb. Szept. 08, 2018 5:02 pm
Loreley Fairy

A nők megérzik, ha egy férfi a szemükbe néz és másvalakit lát.

[You must be registered and logged in to see this image.]
Születési Hely, idő:
Los Angeles, 1983. július 15.

Csoport:
Science

Szexualitás:
Heteroszexuális

Családi állapot:
Bonyolult

Foglalkozás:
Irodalom tanár

PlayBy:
Mila Kunis

A családom...
[You must be registered and logged in to see this image.]Nem tudom, számomra ez a téma mindig is kínos volt. Család. Jobb esetben a család áll egy anyukából, egy apukából és ugyebár a gyerekekből. De a mi családunk csakis belőlem és a lányomból áll. Ennek több oka van. Először is az, hogy az apja… nem, inkább erről nem is beszélnék szívesen.
A lányom a mindenem. Szinte nem csak az anyja, de a legjobb barátnője is vagyok egyben. Ugyanakkor következetesen igyekszem nevelni, s a szigorúság nálam azt hiszem, alap. De nem ez volt a kérdés, ugye?
Erisen kívül még ott vannak a szüleim, akiket gyakran látogatunk. Sok időt töltünk velük, s ők is legalább annyira szeretik a lányomat, mint én. Ők tudják, ki az apa. Tudják, min mentem keresztül fiatal kamaszként… s támogattak abban, hogy megtartsam a lányomat. A gyermekemet. Azt hiszem, valójában mai napig nem bocsátották meg azt, hogy Eris apja kikerült a képből. (Habár én nem bántam, hiszen nagyon csúnyán bánt velem... nem tudtam volna folytatni vele a kapcsolatot, sőt, egyszerűen... még ránézni is fájt, tudva, mit tett.) Nem ezt az életformát szánták nekem, de… az élet sosem kívánságműsor. Sajnos.

Múltam...
[You must be registered and logged in to see this image.]„Már nem vagyok szomorú, mert tudom, hogy ez igazi szerelem volt. És ha egyszer a távoli jövőben találkozunk az új életünkben, boldogan fogok rád mosolyogni, és majd eszembe jut, hogyan hevertünk a fák alatt, miközben megtanultunk szeretni!”

- Ez egyszerűen nevetséges… - Nyomtam ki azzal a lendülettel a tévét, s dobtam félre a távkapcsolót. – Valentin napon leadni a Szerelmünk lapjait, kiváló ötlet, de az már nem, hogy egy szingli ezt nézi. – Korholtam szinte saját magamat, miközben magamhoz húztam a fagyis dobozt, hogy újabbat kanalazzak belőle. Az életem ezen része, úgy értem, szerelem terén egy káosz volt. Sosem jött össze a dolog egyetlen egy férfival sem. Vagy mert egy tuskó volt, vagy mert a lányom érezte azt, hogy nem passzol a kis családi körünkhöz. S az a szomorú az egészben, hogy Eris mindig ráérzett erre. Ha időről-időre be is engedtem valakit az életünkbe, a privát szféránkba, valahogy mindig koppantam. Pofára estem, hogy úgy fogalmazzak. Nagyon csúnyán. Mintha a Sors nem akarná, hogy megtaláljam a boldogságomat. Mindig olyan férfiak kerültek az utamba, akik csak szórakozni vágytak, kihasználni… volt, hogy felesége volt az illetőnek, s így próbálkozott be nálam. Komolyan, még 3 vagy 4 randira is elvitt! Aztán pedig… miután megkapott, nos, akkor mondta el az igazat. Erre pedig csak egy válaszom volt: „baszd meg”.  Mármint, pardon… azt hiszem, beütött kicsit az ital is, amit a film és a fagyi mellé vettem. Idegesség. Frusztráltság. Az elcseszett kis életem.
Nyeltem egy nagyot. Eris aznap este nem volt itthon. Talán a barátnőivel ment el valamerre, őszintén szólva az emlékeim már tompák voltak. A fagyit eszegettem, a kanapén ülve, miközben be voltam bugyolálva egy takaróba. Szánalmasan festhettem. Aztán sírni lett volna kedvem. Kikészültem. Le kéne feküdnöm?
Félreraktam a fagyis dobozt, s készültem volna kikászálódni a takaró alól, mikor hallottam a bejárati ajtót kinyílni. Meglepve pillantottam fel, s el a folyosó felé. Pillanatokkal később jelent meg a lányom, aki egyből mosolyt küldött felém.
- Anya! Hazajöttem. – Mintha csak tudta volna, hogy most szükségem van rá. Elmosolyodtam és kitártam felé az egyik karomat a takaróval együtt.
- Bújj ide. Nem volt jó a lányokkal? – Kérdeztem egyből, miközben magamhoz karoltam. Odabújt hozzám, s átölelt.
- Nem erről van szó, csak… veled akartam lenni. Azt hiszem, jól is tettem, hogy hazajöttem. – Utalt a fagyis dobozra, az elhasznált zsepkendőkre és a kikapcsolt tévére. – Megint a Szerelmünk lapjait nézted? – Egymásra néztünk, s néhány pillanatig próbáltam nem elnevetni magam, de aztán… nos, egyszerre tört ki belőlünk. Igen, megint az a film és újfent elérte, hogy teljességgel összetörjek.

***


- Mégis mit képzeltél magadról, Erica?! – Szinte ordítottam vele. A legjobb barátnőmnek gondoltam annak idején ezt a nőt. Azóta sem bocsátottam meg neki, amit tett, vagyis, amit tettek Nickkel. De ezt… ezt mégis hogy a francba gondolta?! Újabb sms érkezett. Ismét használta a kártyámat a lányom. A fenébe is.
- Meg kell találnom és nem, nem találkozhat az apjával. – S már csapódott is utánam az ajtó, Ericának esélye sem volt megállítani engem.
Nem véletlenül nem meséltem neki soha sem az apjáról. Egyszerűen Nick egy olyan személy volt a múltamban, akit el akartam felejteni. Nagy szerelem volt, rózsaszín köddel, konfettivel, szivecskékkel, de nem várt ránk happy end. Megcsalt a legjobb barátnőmmel és szakítottunk. Nem akartam tőle semmit már. Ha akartam volna, felkeresem, nem igaz? Elmondom neki, hogy terhes vagyok tőle. De nem tettem. Mert nem akartam, hogy tudja. Nem akartam, hogy az életem része legyen… tudtam, hogy nem áll készen az apaságra. S most, ennyi év távlatából… te jó isten! Biztos már összeszedett magának egy életre szóló kapcsolatot, családja van és miegyéb, s most, pont most a lányom oda fog állítani?!
Ideges voltam. Próbáltam lenyomozni, pontosan hol is lehet Eris, mikor újabb sms-t kaptam. Ezúttal kézzel fogható nyomot. Egy hotel. Chicagoban. Hát ez pazar.
Azonnal kocsiba ültem. Késő volt, s másnap korán kellett kelnem, hiszen dolgoznom kellett menni, de nem érdekelt. Eris mindennél fontosabb volt és meg kellett állítanom. Időben oda kellett érnem. Hosszú órákba telt az út. Vagy hatszor eltévedtem. Nem is én lettem volna, ha nem ez történik. A nők és a térkép. Vagy a GPS. Sosem használtam azt az átkozott szerkezetet. Vagy csak túl dühös voltam ahhoz, hogy felfogjam az utasítgatásait. A fenébe is.
Talán ez lesz az? Tekintetem a hotel nagybetűkkel kirakott nevére tévedt. Igen, ez az! Leparkoltam, s pillanatokkal később már rongyoltam is be az épületbe, a recepcióig meg sem állva. Hány órája lehettem vajon talpon? Már reggel volt. Oh, a munkának annyi.
- Eris Fairy tegnap éjjel érkezett meg ide, elméletileg. Hol van? – Csaptam finoman a recepciónak a pultjára.
- Sajnálom, de nem adhatunk ki információkat senkiről. – Magyarázta.
- A lányomról van szó! Ne akarja nekem megmondani, hogy… - Idegesen csengett a hangom, s tekintetem szinte szikrázott.
- Oké, nyugalom! Nem olyan rég jelentkezett ki. Már elment. – Tekintetem elsötétült, majd ott hagytam minden további szó nélkül.

Nem késhetek el… egyszerűen ez nem történhet meg.
Eris, csak egyszer találjalak meg… nem lesz benne köszönet.

Nick, ha mégis odaérne hozzád a lányunk, remélem, azt teszed, ami mindhármunknak jó. Ne engedd be. Ne engedd közel magadhoz csak azért, hogy aztán őt is megbántsd és eldobd magadtól. Sosem bocsátom meg neked, ha így teszel.

[You must be registered and logged in to see this link.]

Science

avatar
Keresem :
❀ My daughter

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Loreley Fairy   Yesterday at 10:14 am
Üdv köztünk!

Anyu
[You must be registered and logged in to see this image.]Jaj anyu... nagyon haragszol rám ugye? Tudom hogy nem kellett volna elszöknöm. Tudom hogy nem kellett volna de... Te is ezt tetted volna a helyemben. Tudom. Ismerlek.
És én is olyan vagyok mint te.
Ezt tőled örököltem.
Nem tudok semmit arról hogy mi történt veletek a múltban. Nem tudom miért tikoltad előlem apu kilétét de... Tudni akartam. Tudnom kellett.
Kérlek ne haragudj ezért. Kérlek hagyd hogy megismerjem azt akihez tartozom... Rajtad kívül.
Hadd legyünk egy család. Mint a filmekben amiken együtt szoktunk sírni. Anya... apa... gyerek... és happy ending.

Menj, foglald le az arcod, és találj meg. Nem lesz olyan boldog a viszontlátás de... Remélem sikerül megbeszélnünk. Szeretném ha megint minden olyan lenne... mint régen.


Townspeople

avatar
♡ :

Keresem :
❖ age :
17

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Chicago Guilty frpg :: Create yourself :: Accepted! :: Science-
^
ˇ