HomeHome    CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Belépés
Chicagoba!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multikapcsoló
új arcokkal...





Szavak
tôled, tôlem.
Nem a neved számít,
csak az, hogy itt vagy...
Jelenleg 6 felhasználó van itt :: 3 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég

Aaron Posey, Leslie J. Brown, Natalie York


A legtöbb felhasználó (41 fő) Szomb. Jún. 02, 2018 7:34 pm-kor volt itt.
Válaszd meg a nézôpontodat,
és megváltozik a valóság.
Kristen Serpen
írta: Jonah Serpen
Today at 1:20 pm

It's a party time! | Lemon & Lippa
írta: Lemon Fitzgerald
Today at 12:44 pm

Eve & Nathan┃Almost Kiss
írta: Éovyn Harsh
Yesterday at 9:31 pm

Shantelle és Natalie
írta: Natalie York
Yesterday at 5:43 pm

Elkészültem!
írta: Noah Parker
Yesterday at 4:28 pm

Have a good time? - Aston/Natalie
írta: Natalie York
Yesterday at 3:11 pm

when i wake i am afraid, somebody else might take my place
írta: Jonah Serpen
Yesterday at 2:45 pm

Kendra & Aston
írta: Aston Miles
Yesterday at 1:59 pm

Aston & Aurora
írta: Aston Miles
Yesterday at 1:56 pm

Avatarfoglaló
írta: Loreley Fairy
Yesterday at 12:05 pm

Matt & Ezra - casting
írta: Matthew McKnight
Yesterday at 11:10 am

My Beautiful Sister
írta: Mads Stendhal
Yesterday at 10:37 am

Justin & Sky| fckin' Perfect
írta: Skyler Artmenson
Yesterday at 10:15 am

Loreley Fairy
írta: Eris Fairy
Yesterday at 10:14 am

Kapcsolatkeresô
írta: Leslie J. Brown
Pént. Szept. 21, 2018 9:58 pm

Kék kapu
egyenesen a face-re.

Share | 
 

 Aurelia & Aston

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Aurelia & Aston   Csüt. Szept. 06, 2018 3:17 pm

Találkozás

Egy baráttal a kórház klórszagos folyosóján

Kórházban vagyok. Az égvilágon nincs ebben semmi különleges, tulajdonképpen naponta többször megfordulok itt, zömével ebben a kórházban, de van, hogy máshova kell mennünk, tökmindegy, a közelben lévőket már úgyis jól ismerem, most sem nagyon tévedek el a klórszagtól ázott folyosókon, ahol is véresen igyekezek az egyik mellékhelyiség felé, ahol reményeim szerint átvedlek majd valami más ruhába azok után, hogy a volt szerencsém ismét egy elszakadt ütőeret befognom, s eltömítenem és úgy gondoltuk, hogy jobb, ha egyenesen a sürgősségiig tartok a sérülttel. Szóval igen, megint pacsáltam, de szeretem a piros színt, a bíborvörös artériaszínt meg még jobban, úgyhogy szívem sem rebben, tekintetem pedig főleg nem, mert nem igazán törődök azokkal a tágra nyílt szemekkel, akik betegként, vagy vendégekként - tudja a franc - a folyosón mászkálnak velem szemben és ijedten néznek rám, gondolván, hogy jaj de vérzek, miért vagyok mégis talpon. Nevetségesek, ahogy az a nő is, aki odalép hozzám rémülten, de neki már az is csoda, hogy még nem vakult meg, járni is csak bottal tud, gondolom férjét vagy öreg barátnőjét jött meglátogatni, vagy már azok is mind meghaltak és csak kardiológiára jött..
- Fiatalember, sok vért veszített, le kellene feküdnie!
- Nyugodjon meg Asszonyom, ez nem az én vérem, de mindjárt eltűnök a láthatáron a pólómmal együtt - intézem el tökre nyugodt hangon, nyoma sincs annak, hogy most gázoltunk át Chicagon mint egy hullámvasút és bizony nekem is fülemben dobogott a szívem, mert biza ha megcsúsztam volna az emberke lehet elvérzik. Már jó helyen van, a munkámnak vége, mára egyébként végleg, úgyhogy nem is sietek sehová a rohadt mosdó kivételével, s egy örökkévalóságnak tűnik mire eljutok oda, nem csodálom, hogy a szerencsétlen betegek félúton bevizelnek.      
Egyszerűen lekapom a pólómat és átveszem egy másikra, mindig van tartalékom pont az ilyen esetek miatt, meg hát nyáron mégsem várhatják el, hogy műanyag víz- és vérlepergető kabátban mászkáljunk, mert a végén minket kellene kórházba szállítani.
Miután nyakig megmártóztam a hipóban - marta is a szememet, mint az állat -, illetve kihaintottam a régi textilt, újra a folyosókat járom, így azért jóval kellemesebb a közérzetem is és nem kapok annyi tekintet, leszámítva egyet, egy jól ismert barátomét, akivel épp csak összefutok az egyik ajtó előtt.
- Helló rég nem látott személy - köszönök egykori gimis barátomnak-barátnőmnek és ami azt illeti, én tényleg régen hallottam felőle, már ha a pár hónap betudható ennek. - Mi újság veled? Hosszú napod van?

Med

avatar
♡ :

Keresem :
❖ age :
25

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Chicago Guilty frpg :: Chicago :: Belváros :: Saint Joseph Kórház-
^
ˇ