HomeHome    CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  

Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Belépés
Chicagoba!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multikapcsoló
új arcokkal...





Szavak
tôled, tôlem.
Nem a neved számít,
csak az, hogy itt vagy...
Jelenleg 12 felhasználó van itt :: 5 regisztrált, 0 rejtett és 7 vendég :: 1 Bot

Aaron Posey, Jonah Serpen, Kendra Gray, Leslie J. Brown, Natalie York


A legtöbb felhasználó (41 fő) Szomb. Jún. 02, 2018 7:34 pm-kor volt itt.
Válaszd meg a nézôpontodat,
és megváltozik a valóság.
Kristen Serpen
írta: Jonah Serpen
Today at 1:20 pm

It's a party time! | Lemon & Lippa
írta: Lemon Fitzgerald
Today at 12:44 pm

Eve & Nathan┃Almost Kiss
írta: Éovyn Harsh
Yesterday at 9:31 pm

Shantelle és Natalie
írta: Natalie York
Yesterday at 5:43 pm

Elkészültem!
írta: Noah Parker
Yesterday at 4:28 pm

Have a good time? - Aston/Natalie
írta: Natalie York
Yesterday at 3:11 pm

when i wake i am afraid, somebody else might take my place
írta: Jonah Serpen
Yesterday at 2:45 pm

Kendra & Aston
írta: Aston Miles
Yesterday at 1:59 pm

Aston & Aurora
írta: Aston Miles
Yesterday at 1:56 pm

Avatarfoglaló
írta: Loreley Fairy
Yesterday at 12:05 pm

Matt & Ezra - casting
írta: Matthew McKnight
Yesterday at 11:10 am

My Beautiful Sister
írta: Mads Stendhal
Yesterday at 10:37 am

Justin & Sky| fckin' Perfect
írta: Skyler Artmenson
Yesterday at 10:15 am

Loreley Fairy
írta: Eris Fairy
Yesterday at 10:14 am

Kapcsolatkeresô
írta: Leslie J. Brown
Pént. Szept. 21, 2018 9:58 pm

Kék kapu
egyenesen a face-re.

Share | 
 

 Cass & Vic┃When we met

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
ÜzenetSzerző
TémanyitásTárgy: Cass & Vic┃When we met   Csüt. Szept. 06, 2018 1:24 am

I'm your clone

or you are mine.
* Néhány órával korábban*
Zihálva rontottam ki a sikátorra nyíló fém ajtón. Arcomon az izzadtság ezernyi cseppje csillant meg a beszűrődő város fényében. Mázsás súlyként emeltem lábamat, egyiket a másik után. Mintha csak bármelyik pillanatban össze eshetnék. A talaj valahogy jobban vonzott. A gravitáció mintha egyszeriben felerősödött volna. De nem az űrben voltam, ahogy a gravitáció is változatlan maradt. Csak a csendben folydogáló vér hagyott nyilvánvaló nyomot lépteim után. A korábbi dübörgő zene, amely a dobhártyádat verdeste, most egyre csak egy zúgó hanggá ágált át. Némán dübörgött az elmémben, ahogy emlékeztem az érzésre. A fényekre, melyek időnként megvakítottak. A édeskés füstre, ami olyan volt, akár az elektromos cigaretta illata. Most mind ez az elmémben létezett. Az elmémben, ami leginkább azt diktálta, hogy jussak ki ahogy csak tudok innen. Hiszen mindössze egy jól irányzott szúrás volt a bőröm alá, egyenes a húsomba. Most mégis olyan sungal dőlt belőlem a vér, mintha sosem akarna elállni.
Neki esve a szemeteskukának, feküdtem el a fekete zsákok között, néhány kanyarral a kiindulási pontomtól. Zihálva szorítottam a tátongó sebet, vissza tartva az éltető vörös folyadékot. Mondanom sem kell. Annyit ért mint halottnak a csók. Fájdalmas nyögéseket hallattam időnként, azonban lassacskán már ez is túl sok energiát emésztett fel. A fokozatosan összeránduló rekeszizmom még nagyobb fájdalmat okozott a hangok kiadásával. Nem kiáltottam segítségért. Nem. A sokk hatása alatt leginkább amiatt rettegtem, hogy mikor dobom fel a pacskert. Mit kellett volna még megtennem. Mit kellett volna másképp tennem. Elfogadni egy ajánlatot. Szerelembe esni. Bevallani az igazságot. Szeretni a családomat. Túl sokszor rúgtam már abba, akit szeretek. Barátokba. Nőkbe. A húgomba. Max-be... És ez az egészben a legrosszabb. Nem tudod kijavítani. Többet nem teheted, mert nincs rá már esélyed. Annyi embert martam el magam mellől, hogy talán nem is olyan rossz vég egy szeméthalom tetején kipurcanni. Talán meg is érdemlem... De mégis szánalmas.
Sötét árny tornyosult felém. Nem láttam az arcát, nem láttam a tekintetét. Csak a szuszogását hallottam, s ahogy meleg lehelete az arcomnak csapódik. A feje felett világító lámpa fénye glóriát formázott haja körül. Ha hinnék Istenben, ha hinném, hogy létezik valamiféle feljebbvaló, biztosan egy angyalra hasonlítottam volna. De nem hittem, és erőm sem volt agyalni hasonlókon. Csak magammal törődtem. Reménykedtem egy újabb esélyben. A saját életemben, ami pillanatok alatt sötétedett el, mintha sose lett volna.  

Music ┃ #380 ┃ ♔ VL
Underworld

avatar
♡ :


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
TémanyitásTárgy: Re: Cass & Vic┃When we met   Csüt. Szept. 06, 2018 12:39 pm

who the fck are you?

shit...
A diszpécser 9:32-kor riasztott a feltehetőleg szúrt sebből vérző sérülthöz, aki a belváros egyik inkább hírhedt, semmint híres italmérése mögötti sikátorban fekszik. Két perccel később már visító sziréna hangjával kísérve robogunk az éjszakában a megadott hely felé. A társam ül a kormánynál, ezért van időm és lehetőségem végignyomorgatni a képem, mielőtt még kiérnénk az esethez. Hosszú nap és műszak áll a hátunk mögött és még sehol a vége, hosszú órák múlva tehetjük le a szolgálatot. Peters a héten beteget jelentett, bevállaltam a plusz órákat helyettesítés gyanánt, még mindig jobb, mint otthon lenni és a pénz sem jön rosszul. A fáradtság meg nem különösebben zavar vagy van kihatással a teljesítményemre. A seregben volt rosszabb is.
Bal vállamra kapom az elsősegélyhez szükséges holmikat tartalmazó táskát, a szabad kezemmel meg bevágom a mentő oldalsó ajtaját. A társam megy hátulra, a hordágy ez alkalommal az ő reszortja. Még a gyéren megvilágított sikátorban is igen jól látszik az a személy, aki egy adag szemetes zsák – más aligha lehetne, így nem volt nehéz a tárgyakat azonosítani – mellett álldogál. Magas sarkakon, tollakkal díszített boát tekerve maga köré. Hosszú haja a háta közepét verdesi.
- Ide, ide, gyorsan mucikáim, mert ez a szerencsétlen pára még a végén kileheli a lelkét. Amint megláttam, azonnal hívtam a segélyhívót és az a búgó hangú diszpécser fiúka meg is ígérte, hogy hamar itt lesztek. Igaza is lett, tényleg seperc alatt ideértetek. Annyira szupcsi, hogy rátok így lehet számítani. Mondtam is neki, hogy tartson ki, biztos mindjárt itt lesznek a megmentői. - Azt, hogy levegőt hol vesz, fogalmam sincs, mert simán egy húzóra hadarja el, miközben a földön fekvőre pillog majd vissza ránk. Előbb érek oda, mint Roger, bár alig fél perccel később ő is befut, a nőimitátor pedig éppen eddigre fókuszál rám.
- Na baszki mucikám... - Nem fejezi be, amit elkezdett, mondjuk nem is baj, mert jobban érdekel a földön fekvő. A gyér fény mellett is látom, hogy vérzik. Pulzusa ugyan gyenge, de tapintható, a légzése nem teljesen tökéletes, de legalább van, ez is jó eredmény a körülményekhez képest. Egy legördülő zsákot arrébb hajítok, hogy jobban lássam – és elláthassam –, a toll lámpát előkapva pedig elsősorban a szemeit világítanám meg, hogy lássam a pupillái reakcióit. Először, a helyzet és a körülmények okán, nem feltétlen tűnik fel a képe, baromira másra figyelek, de a letelt másodpercek után realizálódik, hogy mégis mi a fenét látok ...és bazd meg!
- Mi a faszom?! – Morgok az orrom alatt döbbenten. Nem sokszor néz az ember farkasszemet önmagával így és hiába a tudás és gyakorlat, erre aligha lehet felkészülni, érthető, hogy szó szerint lefagyok.
- Mi történt? - Fordul ide Roger és neki is leesik, hogy mi a helyzet. A döbbenet legalább nem csak az én képemen tükröződik. - Na bazd meg... - Megrázom a fejem, pillázni rohadtul ráérünk máskor, amikor épp nem elvérezni készül a kezeink alatt valaki.
- Hé, magánál van? Hol sérült még meg? – A vérzés elég látványos, a pupilla reflexek kielégítőek, jöhet a vérnyomás mérés és azzal egy időben a sérülésre nyomókötés pakolása meg fájdalomcsillapító és infúzió bekötése.

Music ┃ #484 ┃ ♔ VL
Med

avatar
♡ :

❖ age :
25

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Chicago Guilty frpg :: Chicago :: Belváros :: Saint Joseph Kórház-
^
ˇ