Aller en haut Aller en bas
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Be careful making wishes in the dark
● We will be history and you will remember us for centuries ●
Chicago vár rád!
Mire vársz még, lépj be!
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Lépj közelebb
vár itt rád egy másik világ!
Név:

Jelszó:



Csacsogjatok csak
kis fecsegő poszáták!
Kik vannak itt?
Te is köztünk jársz?
Jelenleg 21 felhasználó van itt :: 9 regisztrált, 0 rejtett és 12 vendég :: 1 Bot

Caiden Anderson, Derek Thredson, Emmett Ryder, Jude Anderson, Landon Willow, Maya Reed, Meadow Ryder, Milana di Creddo, N. Allison Haden

A legtöbb felhasználó (36 fő) Szer. Május 02, 2018 9:46 pm-kor volt itt.
Nagydumások
csacsogjatok csak!
Emmett Ryder
 
Maya Reed
 
Olivia Reed
 
Kim Tae Oh
 
Derek Thredson
 
Madison Davis
 
Washington Willow
 
Josh Williams
 
Tamara Malone
 
Christopher Nam
 
mindenki üzen
de vajon most ki írt?
Landon Willow

Today at 3:03 pm

Jax Ainsworth

Today at 9:58 am

Jax Ainsworth

Yesterday at 2:58 pm

Maya Reed

Yesterday at 2:10 pm

Dorian W. Hamill

Kedd Május 22, 2018 12:48 pm

Milana di Creddo

Hétf. Május 21, 2018 1:09 am

Connor Swanson

Vas. Május 20, 2018 2:46 pm

Atlas Merritt

Szer. Május 16, 2018 4:44 pm

Ava Cole

Kedd Május 15, 2018 9:29 pm

Camilla Lockers

Hétf. Május 14, 2018 6:40 pm

Tamara Malone

Szomb. Május 12, 2018 8:48 pm

Derek Thredson

Szomb. Május 12, 2018 2:29 pm


Share | 
 

 Dem & Adel

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Dem & Adel    Csüt. Márc. 29, 2018 2:03 pm

Még pár perc és vége! Levegőt kapkodva futok a gépen, hogy a tegnapi epertortát ledolgozzam és a stresszt is elkerüljem. Elutasított. Mélyen fájt bennem, hogy nem kellettem neki, csak egy ribanc, aki fehérneműben vonaglik egy rúdon. Nem sok választásom volt, csak kiizzadni az egészet, mai felgyűlt bennem. Hétvége van, most nem kell az irodában kuksolni, amúgy is vár pár akta otthon, hogy a rosszfiúkat méltó helyükre küldjem.
A gépet leállítva sajgó lábakkal megtörlőm a homlokomat és mielőbb eltűnni az éhes szemek elől, tréningruhában indulok meg az ajtó felé. Még csak szóba sem jöhet, hogy ismerkedjek, elegem van a férfiakból. Úgy mindörökké, hogy pontosabbak legyünk.
A táskámat a vállamra kapva hűvös szél összekuszálja a hajamat és ezzel eltakarva a kilátást. A kulcsokat keresve lépek a parkolóba, hogy a kocsim nyomára bukkanjak. Mire végre a kezembe akad, azzal a lendülettel ki is csúszik a kezemből. Lehajolva felveszem, de ekkor meglátom Őt.
Francba.
Nem messze tőlem van, de inkább a kocsim felé iramodok meg és igyekszem kinyitni a Volvot és eltűnni. Nem vagyok rá kíváncsi. De az egész ott semmisül meg, mikor a telefonom megcsörren, eszméletlen csörömpölésbe kezdve nézek át a túloldalra. Majd csak inkább intek, ha már sikerült felhívni a figyelmét.
Szűkszavúan végig hallgatom, hogy mit akar a másik fel, de persze nem is fogom fel mit mond, mert csak őt nézem.
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Csüt. Márc. 29, 2018 2:22 pm

Gyűlölöm a központot. Arrogáns és mihaszna népek keverednek erre, azért, hogy örömet szerezzenek maguknak. Az utcán lépdelve húgy és hányás szag keveréke csapja meg az orromat. Felénk is van ilyen, nem ritkaság és nem ismeretlen, mégis megvetendő. Egy ekkora városnak a központjában nem akar az ember ennyi szennyet látni. Tudom én, hogy vannak ennél jobb és tisztább környékek, de az üzlet, a kötelesség idehozott. S baszottul nem tetszik.
Zsebre csúsztatott kézzel szelem az utcát. Látok szembe jönni ügyvédet, akiről messziről lerí, hogy mennyire nagyra van magától. Látok anyukát, ki úgy méregeti, mintha még soha nem látott volna hozzám hasonlót. Jönnek tinilányok, akik inkább rám se hederítenek, hipszter fiúk, ecset fejű suhancok.. Olyan keverék világ ez, melyet most már ideje lesz megtisztítani. Remélhetőleg az új anyag, majd kicsit megszűri őket.
Csörren a telefon, lassú és kimért mozdulatokkal emelem a fülemhez, miközben kanyarodok a garázshoz, hogy kocsimat elérjem. Messziről kiszúrom a szöszit, látom esetlen és gyors lépteit, végig nézem, ahogy zavarodottan igyekszik elkotródni innen. A telefont kinyomom, mert sokkal fontosabb a liba vergődését végignézni, mint újra meghallgatni a számokat. Visszacsúsztatom a készüléket a zsebembe, karjaimat magam előtt keresztbe fonom, s elindulok. Nincs menekvés, esélyt sem adok rá. Egészen az autókig követem őt, ahol úgy ejtem csapdába, hogy két karommal megtámaszkodom a jármű oldalán, őt pedig így közre fogom.
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Csüt. Márc. 29, 2018 2:44 pm

Mindhiába a menekülés, pedig egész életemben űztem ezt a sportot, féltem az állandóságtól és persze az embereket sem épp szerettem. De úgy tűnik, hogy Demetri a legjobb vadász, akit ismertem. Mire oda jutottam, hogy kinyissam a kocsi ajtaját az csak résnyire tárul ki, majd azonnal bevágódik és megfordulva nézek a szemeibe. Nem tudom kiszűrni, hogy mit akar, így csak kezeimet magam elé szorítva ölelem, a testemet ölelve nézek a monstrumra, aki fölém tornyosul.
- Szia, neked is. – köszönök rá hideg hangszínt használva, mert hát miért lennék kedves vele? Ott álltam előtte meztelenül és inkább a kanapén aludt, mint sem velem lenne. Minden nő rémálma, hogy visszautasítsák. Nekem eddig nem volt benne részem, tegnap volt az első. Sziklaszilárdan állom a tekintetét és kíváncsiság végig fut a testemen.
- Mi a helyzet? – kérdezem meg végül, mivel úgy tűnik, hogy némaságot fogadott és nem hajlandó megszólalni, amit nem tudom eldönteni, hogy nekem jó vagy rossz. Mellesleg pedig ezer kérdést vet fel, hogy mit akar tőlem, ha tegnap csak úgy eltűnt és egy szót sem szólt vagy írt volna, egy pá-t. De nem. Nem is értem izgatom magam miatta.
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Csüt. Márc. 29, 2018 2:53 pm

Olyan vagyok, mint egy megsebzett vad. S nem az elmúlt éjszaka végett. Nem bántam meg, hogy a szöszke akarata ellen cselekedtem. Én vagyok a férfi, az lesz, amit én akarok elven működök. Elvégre egy ügyész nőcske nekem csak ne dirigáljon.
Úgy szorítom az autóhoz, hogy testünk között ne legyen levegő. Ehhez azonban kezeit, először kényszerítem, hogy hulljanak le, s utána jöhet a menet. Úgy tornyosulok fölé, mintha veszélyben lenne, holott ez nem igaz.
– Szar napom van – morgom neki halkan, de nem eresztve egy kicsit se a testtartásunkból. Akarom, hogy tudatosuljon benne, kettőnk közül, ki az, akinek nagyobb a hatalma és az ereje. Szemeiben nem látok félelmet, ami jó jel, hiszen nem az a vágyam, hogy rettegjen. Adjon egy kis tiszteletet, ne feleseljen, ne dirigáljon és még csodás kis együttműködés is alakulhat ki ebből.
– Miért menekülsz? – jobbomat levezetem a járműről és az arccsontját kapom el, melyre finoman rászorítok. Ezzel kényszerítem arra, hogy mindenképpen engem nézzen.
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Csüt. Márc. 29, 2018 3:04 pm

Egy őz, az lettem, akit a vadász olyan könnyen kaparint meg, mintha egy nyuszi lennék inkább. Úgy játszik velem, mintha valami rongybaba lennék. Mélyen szívom a levegőt a fogaim közt és nézem őt, ahogy kényszerít, hogy azt tegyem, amit ő akar. Leengedem a kezem és a mellkasát nézem, hiszen megfájdulna a nyakam, ha szemeiben kéne merülnöm ismételten.
- Milyen nagy meglepetés. – megvonom a vállam, ahogy eggyé válunk, testünk összesimul, a szívverésem felgyorsul, a mellkasom ritmikusan emelkedik és süllyed, minden alkalommal hozzáérve. Épp elfordítanám a fejem, mikor megragadja az állam és felpillantva megrémülök egy pillanatra.
- Mert nem kellek neked. El akartam kerülni a kínos pillanatokat, amiket úgy tűnik, te hajszolsz. – vágok egy grimaszt, de az arcomat nem mozdítom, csak őt nézem, és egy pillanatra átszalad rajtam a csalódottság.
- Miért van rossz napod? – kérdezem meg halkan ellágyulva. Közelsége és ereje meggyengít, bármennyire nem akarom. Lehunyom a szemem és ekkor rájövök, hogy honnan jöttem.
- Izzadt és büdös vagyok. – jelzem neki jelenlegi állapotomat, ha már így hozzám simul, hogy sakkban tartson.
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Csüt. Márc. 29, 2018 4:25 pm

– Höhh – felmordul. Elég gyenge kifogás ez. Ha ez a probléma, akkor velem szemben kellene tartania, nem pedig menekülni előlem. – Miből gondolod ezt? – teszem fel végül a kérdést, akarva akaratlan is. Nem vagyok az a fajta, aki ilyesmiről akar cseverészni, de ha már kimondatlan is rákényszerülök, jobb előbb túlesni ezen.
– Elvesztettem egy kevéske pénzt - nem hazugság, csak ferdítés. Sajnálatosan nem keveset buktam egy idióta miatt. De majd bűnhődik, ha hazaérek és elém dobják. Addig feleslegesen agyalok ezen.
- Ezért találták ki az edzőtermi zuhanyzókat – nem kell zseninek lenni, csak a táskájára kell pillantani. Meg kell néhány jó ember, aki a kiosztott parancsnak köszönhetően, követi a szőkét.
– Együnk egyet - nem kérdés vagy kérés, inkább parancs, csak szépen tálalva. Mert hangszínem nem árulkodik arról, hogy jobban jár, ha belemegy. Had higgye azt, hogy rá nem hat ki a rossz napom.[/b][/b]
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Csüt. Márc. 29, 2018 4:51 pm

Felsóhajtva szívom be a mámorító illatát, amitől elkábulok, bár nem tudom eldönteni, hogy a fáradtság, vagy a közelsége teszi velem. Figyelem a szavait. Egy pillanat alatt kijózanodok, ahogy kemény szavai visszarántanak a valóságba.
- Tegnap, meztelenül álltam előtted és egy kicsit sem izgatott fel, egy másik nőt néztél helyettem. – enyhén megremeg a hangom, visszapróbálom tartani azt a sok érzelmet, amiről hallani sem akar. Jelenleg én sem akarok, túl korán van és egy olyan emberrel, aki nem érdemeli meg.
- Póker vagy játékgépek? – oldalra billentem a fejem, mert hát kicsit érdekel, hogy is vesztett pénzt. Nem is hittem volna, hogy ilyen dolgokkal foglalkozna, nem is lenne közöm hozzá.
- Nem akarok olyan zuhanyzóba menni, ahol mások is vannak. Tudod egyedül a saját fürdőmbe szeretek. – megvonom a vállam ismételten, de közelsége nem csillapodik, páran ránk pillantanak, hiszen félelmetes látvány, ahogy egy agyon tetovált óriás neki passzírozza a törékeny szőkét a kocsijának. Még ha a tetoválások nem épp eszt mutatják, mellette én akkor is csak egy kisebb kertitörpének minősülök.
- Rendben. – egyezek bele a reggelibe, a gyomrom is megmorran, hogy hangosan követelje a jussát. Nem merek mozdulni, levegő is belém szorul, hogy ne mondjak semmi rosszat, mielőtt én leszek a rossz és esetleg rajtam csattan az ostor.
- Hova menjünk? – kérdezem halkan végig a szemeibe veszve, mert hiba néz ki egy szörnyetegnek, attól még az én szörnyetegem.
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Csüt. Márc. 29, 2018 9:08 pm

– Te kezdted a cicázást, én pedig nem vagyok olyan ember, aki loholni fog utánad vagy bárki után – morranok fel halkan. Nem hiszem el, hogy számon mer kérni, ahelyett, hogy gondolkozna. Én voltam ittas és mégis én vagyok az, aki emlékszik a dolgokra, hogy van ez?
– Egyik sem – nevetek fel halkan. Hát ilyennek néz? Ekkora lúzernek látszom, aki ilyesfajta játékon bukik? Ó kiscsibe, ha te tudnád, amit én…
Sóhajtok egyet. Nem zavar a belőle áradó illat, hiszen a női dezodor és a parfüm keveréke egész jól elnyomja. Kellemes és édes, valami mást sugall, mint ami mindennap körbevesz.
– Aha, tudom. Láttam képet róla – szökik fel a szemöldököm lassan, s újabb mély levegőt veszek. Ha csak visszaemlékezem arra, hogy pucéran ácsorog előttem, már elkap valami állatias ösztön. S ezért dobom be az evés lehetőségét, kell valami, ami eltereli a figyelmemet.
– Ismerek egy jó helyet – nem csak egyet és nem is csak ismerem. De az ügyész nőci jobb, ha nem tudja, hogy mik futnak át a kezem alatt. Könnyedén sodorhat bajba, amiből egyelőre nem kérek. Sőt, később sem. – Na gyere – ellököm magamat az autótól, majd lépek egyet hátra. Ha jön, jön, ha nem, hát akkor sírjon csak utánam. Én nem pitizek, nem futok, a kicsikének a dolga, s jobb lesz, ha ebbe beletörődik. Kezeimet belecsúsztatom a zsebeimbe, s elindulok az autóm felé, hátra sem nézek, csak türelmesen kivárok.
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Szomb. Márc. 31, 2018 4:03 pm

Meglepődők a szavain, hiszen kihitte volna, hogy erre gondol. Hogy cicázom vele? Nem. Félek tőle? Kicsit. Akarom őt? Rohadtul. Ahogy hozzám simul, meglódul a mellkasom és hevesebben szívom be az illatát. Férfias és erőteljesen tornyosul, fölém ezzel csak jobban hergelem magam. Kezem egy pillanatra oldalához ér, hogy egyáltalán elhiggyem, hogy tényleg itt van. Elég erős hallucináció lenne, de attól még kellet egy érintés, nem pedig a kocsimhoz simulva tölteni.
- Akkor meg engedd el. Én a jó oldalon állok, nem bonyolódom bele. – megvonom a vállam, mert hát hallottam hírét, hogy milyen ember és magamnak köszönhetem a bajt, amibe keveredek miatta. Már így is sugdolóznak a hátam mögött.
- Legalább láttad. – megvonom a vállam és elengedem őt, mert úgy tűnik ő egyáltalán nem zavartatja magát, vagy mutatna érdeklődést. Megforgatom a szemem, ahogy eltűnik és melegsége pillanatok alatt át csap fagyos hidegbe. Kérése elég hűvösen hangzott, épp annyira vetekedett a külső ingerekkel. Ahogy a szél megborzolta a kedélyeket, csak közelebb húzódva lépdelek és cipőm halkan nyikordul meg a pocsolyákban. A kocsijához érve megállok.
- Demetri. – kulcsolom össze a mellkasom előtt a kezem és megállok. Nem akarok, még beszállni megvárom, hogy felém forduljon, és ha megtörténik elé lépek, egy hatalmas monstrum, félelmetes külseje miatt kicsit pipiskedve támasztom kezem a mellkasára.
- Sose várnám el, hogy fuss utánam. De ha én teszem, legalább ne ellenkezz.- megrázom a fejem és szőrös arcához hajolva egy puszit lehelek.
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Hétf. Ápr. 09, 2018 2:25 pm

Nem is tudom mivé kéne válnom ahhoz, hogy megértsem a női logikát. Olyan kacifántosak, hogy a farkamat tenném arra, hogy még magukat is ritkán értik meg. Egyszer azt akarják, hogy ott legyél, máskor meg elküldenek a halál faszára, mert éppen olyan a kedvük. Ezért is fogadtam már jó régen meg magamnak azt, hogy nem szabad kezdeni velük. Legalábbis nem huzamosabb ideig.
Ha Adelaide nem jön utánam, akkor képes leszek arra, hogy belemenjek a kocsijába. Talán ő is érzi, hogy ilyesfajta gondolatok merültek fel bennem, mert nem kell sokat várnom arra, hogy cipőjének csoszogását hallassam magam mögött. Önelégülten vigyorgok rá, mikor megállok és végre hajlandó vagyok felé nézni. Igen. Ez az, amit szeretek. Ha nem hadakoznak velem, hanem okos formájukat elő véve engedelmeskednek. Ám valamivel nem számolok. Meg sem áll, sőt odalép elém, én pedig egy pillanatra zavartan nézek rá.
– Még jó, hogy nem – horkanok fel. Eléggé nevetséges követelőzés lenne a részéről, elvégre senkik vagyunk egymásnak.
– Szálljál be – morranok rá halkan. Nálam az ilyen húzásokkal semmit sem ér el. Mint említettem, utálom, ha cicáznak velem, s ő ezt próbálja tenni. De én nem az ilyen férfi vagyok. Nyitom az ajtót, s szinte ugorva érkezem meg az ülésbe. Megvárom, míg a szöszke is sikeresen helyet foglal, aztán ráadom a gyújtást.
– Kösd be magad – az kéne még, hogy baja essen, ráadásul mellettem. Bebaszna. Csak azután indulok meg, hogy eleget tesz a kérés/parancsnak, s kapcsolok valami rádiót, hogy ne kelljen némaságba burkolódzva eltöltenünk az a pár percet, míg jó barátom étterméhez érünk.
– Hátulról megyünk – közlöm tárgyilagosan, miután sikeresen kiszállunk. Az étterem még csak most fogja kinyitni mára az ajtókat, de mivel elég agy befolyásom van itt, így biztos vagyok benne, hogy nem leszünk kipenderítve.
Vissza az elejére Go down
Vendég
avatar

Vendég

TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    Hétf. Ápr. 16, 2018 2:21 pm

Azt mondják, a különbségek vonzzák egymást. Most azért leszögezném, hogy gyenge pillanatom volt, mikor hagytam, hogy Demetrivel több legyen köztünk, mint egy szimpla tetováló és tetovált között. Szívom a fogam miatta, hiszen olyan helyzetekbe bonyolódom, ami nem fog rám vetni jó fényt. Most, hogy kiakarom kerülni, sokkal inkább felhívom a figyelmét. Kecsesen követem őt, mert elvárja. Tudom mennyire mérgező az ilyen ember ismeretsége. Morgolódásával nem törődőm, csak némán követem utasításait és beülök a kocsiba. Megrebbennek izmaim, ahogy parancsolóan ejti ki a szavakat és szinte már tudatlanul nyúlok, hogy a védelmet nyújtó öv kattanjon az oldalamon és felsóhajtva megtámaszkodom a tenyeremmel és némán hallgatom a zenét, ami halkan duruzsol. Elnyomva a kínos csendet. A trafik zúgolódik és kisebb torlaszok is elillannak. Majd mikor a jármű megáll, én felpillantok. Kiszállva a kocsiból összébb húzom a felsőmet magamon, csak egy biccentésre futja, míg mellé igazodom. Az étterem zárva, de ő akkor is bemegy. Követem őt, páran felemelik a fejüket, de olyan gyorsan sütik le a szemüket, akár egy tiltott pillantást követtek volna el. Lépteim némák és meg sem szólalok, valószínűleg itt mindenki tudja, hogy ki ő és azt is, hogy én ki vagyok. Telefonom a kocsiban maradt, így az nem fog minket zavarni.
- Szép hely. – töröm meg a némaságot, ahogy körbe pillantok mellette és úgy érzem, mintha egy hegyomlás mellett állnék, én a magam százötvenhat centijével.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom


TémanyitásTárgy: Re: Dem & Adel    

Vissza az elejére Go down
 
Dem & Adel
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Chicago Guilty frpg :: Chicago :: City of Center-
Ugrás: